2007. 22. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,76

Árrobbanás várható az élelmiszerpiacon

Az elmúlt harminc évben tapasztalt legnagyobb drágulás előtt állunk az élelmiszer világpiacán - állítják egyöntetűen nemzetközi agrárelemzők. Az áremelkedést elsősorban a felfutó bioenergia-termelés generálja, valamint a Kína és India átal támasztott hatalmas kereslet.

A takarmányárak emelkedése az állattenyésztési termékeknél is drágulást okoz a nagyobb költségek miatt. Átlagon felül drágul a hús, a baromfi, a tej és a tojás. A bioipar látványos fejlődése miatt számos elemző már etanolválságról beszél - olvasható a Világgazdaságban.

Magyarországon az új bioetanol gyárak nagy része 2009-től kezdi a munkát, és a tervek szerint akár 2,5 millió tonna terményt (elsősorban kukoricát) is feldolgozhatnak évente. A várhatóan bővölő kereslet miatt az valószínűsíthető - véli Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára -, hogy a mostani magas, tonnánként 30 ezer forint körüli árak megmaradnak, de további drágulásnál már a bioüzemanyag versenyképessége is romolhat.

Az már ma nyilvánvaló, hogy a hazai biogyártás beindulása az exportálható árualap csökkenésével jár majd a gabonaszektorban. Rosszabb években azonban a biofeldolgozás komoly konkurenciát támaszthat az állattenyésztésnek. Az agrártárca mindenesetre azzal számol, hogy Magyarországon évi 800 ezer tonna etanol készülhet, ez - figyelembe véve a 130-150 ezer tonnás belső szükségletet - exportőri pozíciót jelentene. A magas gabonaárak viszont egyértelműen hátrányosak lehetnek az állattartók számára, ugyanis akadályozhatják az állatállomány növelését.

A világpiaci élelmiszer-dráguláshoz hozzájárul az éghajlatváltozásra utaló, szárazabb időjárás is. Intő jel, hogy a globális gabonakészletek ma harmincéves mélyponton vannak. Emellett a nemzetközi porondon az is áremelkedést okoz, hogy Kína és India egyre nagyobb vevőként lép a piacra. A két ország elsősorban a búza, a kukorica, a tej és az étolaj árát növeli, mivel a hatalmas kereslet kielégítésére nincs megfelelő kínálat.

Magyarországon az első négy hónapban átlagosan 12,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek a múlt év azonos időszakához képest, miközben a teljes termék- és szolgáltatási körre értendő fogyasztói árindex 8,6 százalék volt.

Az év első negyedében az Egyesült Államokban az élelmiszerek átlagárának növekedése 6,7 százalék volt, és ha ez így folytatódik, a legnagyobb árinfláció várható 1980 óta - állítják elemzők. Nagy-Britanniában Kínához hasonló, 6,2 százalékos élelmiszerár-növekedést tapasztaltak 2007 első három hónapjában.

Kőszegi Andrea

forrás: origo.hu

Organoleptikus bírálati eredmények Atkáron

Május 17-én nagy napra virradt a hazai sertéstenyésztő társadalom. Eljött az év első atkári próbavágásának a napja. Ez az a nap, amikor a végtermék tesztre beküldött hízók vágott féltestjeit megnézhetik a tenyésztők, és sor kerül az ott lévő szakemberek rágóizmai, és ízlelőbimbói által végzett organoleptikus bírálatra.
Minden, a teszten résztvevő konstrukció krajából egy azonos méretű pogácsát szaggatnak, és ezt sótlanul megsütik, majd ezeket a mintákat párokba rendezve a résztvevőknek meg kell állapítania, hogy az "A" vagy a "B" minta ízletesebb, illetve porhanyósabb e. Az eredmények kiértékelése után megadható, hogy a különféle konstrukciókból nyert minták hol helyezkedtek el egymáshoz képest a tesztben résztvevő sertéstenyésztők ítélete alapján.

Ebben az évben az alábbi eredmény született:

PORHANYÓSSÁG

Helyezés	Konstrukció	Értékarány
1	RATTLEROW SEGHERS	100,0
2	Pannonhibrid	89,5
3	Középtiszai Mg. ZRt.	65,0
4	Hungapig	60,7
5	Topigs	10,0

ÍZ

Helyezés	Konstrukció	Értékarány
1	Pannonhibrid	100,0
2	RATTLEROW SEGHERS	68,7
3	Topigs	18,5
4	Hungapig	16,8
5	Középtiszai Mg. ZRt.	10,0

2007. 21. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,76

Állatállomány, 2007. április 1.

2006. december 1. és 2007. április 1. között lényegében valamennyi haszonállat álománynagysága stagnált. A tyúkfélék száma – a szezonalitásnak megfelelően – érzékelhetőbben emelkedett.

...

A sertések száma közel 4,1 millió volt április 1-jén, az egy évvel korábbinál 222 ezerrel több. A 2006. december 1-jei összeírás óta az állomány 81 ezerrel gyarapodott. Az anyakocák száma (284 ezer) az elmúlt négy hónap alatt 6 ezerrel csökkent, ugyanakkor a 2006. áprilisi állománynagyságot 6 ezerrel haladja meg.

...

forrás: KSH

2007. 20. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,76

A sertések harmada fekete

Hiányzik a pénzügyi ellenőrzés a húsiparban

A Hússzövetség már a kormány és az EU segítségét kéri a százmilliárdos feketehúsvágás felszámolásáért. A sertéstartók szerint a húsiparnál, az importőröknél és a kereskedőknél kell az elmaradt áfát keresni.

A húspiac harmadát a feketekereskedelem adja - mondta Berczik Attila, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) ügyvezető titkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Míg a szövetségükhöz tartozó nagyobb feldolgozók évente mintegy 350 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak, addig a fekete-húskereskedelem értéke meghaladja a százmilliárdot. Ebben a helyzetben a legális feldolgozók képtelenek növekedni, ugyanis a piaci árversenyben sorra alulmaradnak az áfát nem fizető, feketén forgalmazó vállalkozókkal szemben. Berczik Attila szerint Gráf József agrárminiszter megígérte: a kormány elé viszi a húsfeldolgozók gondjait. Ha a kabinet sem intézkedik hathatósan, akkor az ügyvezető titkár szerint uniós segítséget kell kérni az ügyben. Ez utóbbi azért is lényeges lehet, mivel sok élő sertés, tőkehús és húskészítmény érkezik Magyarországra az unió többi tagországából. Ezek egy része után szintén nem fizetnek áfát, az ágazati szereplők szerint ugyanis hiányzik a kellően szigorú pénzügyi ellenőrzés. De ugyancsak a feketepiacot dagasztják azok a kistermelők, akiktől gyakran ellenőrizetlenül kerül áru a piacra, mindenféle adó megfizetése nélkül - állítja Berczik Attila.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Országos Szövetségének elnöke úgy véli, a hibát inkább az importőrök és a húsbontók körében kell keresni. A sertéstartóknak pontosan el kell számolniuk az állataikkal, ugyanis csak akkor juthatnak támogatáshoz, ha a felvásárlók által kiállított átvételi jeggyel igazolják, hogy legális csatornán keresztül értékesítették az állatot. Sákán szerint miközben egyes feldolgozóknál élelmiszer-biztonsági szempontból minden rendben van, addig kevesebb figyelem kíséri a pénzügyi elszámolást. Hasonló a helyzet az importtal is, mert miközben az áfa megfizetése nélkül érkezik a hús Lengyelországból vagy Szlovákiából, addig itthon már egyszerűen össze lehet keverni a "számlás" hússal. Az pedig aligha állapítható meg, hogy egy rúd párizsi melyik fele áfás, és melyik nem.

A feketehúst így tisztára mossák, miközben a húszszázalékos áfa ártartalékként jelenik meg a piaci alkuban. Ez a pénz keveseknek a meggazdagodást, a legális húsiparnak pedig a tönkremenetelt jelentheti.

forrás: nol.hu

Lengyel húsnak híg a leve?

Olvasom a Forbes magazin internetes kiadásában, hogy az oroszok nem hajlandóak konkrét céldátumot kitűzni, az immáron egy éve érvényben lévő Lengyelországból származó sertéshúsokra elrendelt beviteli tilalom feloldására.

Arra hivatkoznak, hogy aggódnak az alacsony minőségű lengyel termékek behozatala miatt.

Valaki igazán kimehetne már Moszkvába Magyarországról, és meggyőzhetné őket, hogy mi már több mint egy éve vásároljuk nagy tételben a lengyel sertéseket, és igazán kiváló a minősége.

Mert azért azt nem hiszi senki sem, hogy a hazai fogyasztó kevésbé igényes, mint az orosz, ugye?

Vagy mégis? ;-)

A norvég kormányt sürgetik, hogy halassza el a herélési tilalmat

NORVÉGIA – Valószínű, hogy az Európai Unió a közeljövőben betiltja a malacok érzéstelenítés nélküli herélését. Norvégia határozottan be akarja tiltani teljesen a herélést, hacsak a norvég sertéstenyésztők nem tudják meggyőzni kormányukat, hogy ezt a kérdést fontolják meg újra.

A kutatások azt mutatják, hogy a teljes tiltás bevezetésére nincs esély 2009-ben a norvég sertéságazatra gyakorolt jelentős negatív hatás nélkül – mind gyakorlati és mind gazdasági szempontból. A norvég kormányt kérték, hogy a halassza el tilalmat, melyet két éven belül terveznek bevezetni, ezzel lehetővé téve a további vizsgálatokat.

A sertéságazat szerint a halasztás életbevágó, mivel a herélés megtiltása hátrányosan érintené a norvég sertés termelést.

Norvégiában a herélést csak állatorvos végezheti érzéstelenítés mellett. Ezt legtöbbször a piac húsminőséggel szembeni követelményei miatt kell elvégezni.

Amikor a kutatók az első kutatást elvégezték az érzéstelenítésben végzett herélés gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, azt találták, hogy a felmérésben résztvevő állatorvosok több mint 50 %-a elégedett volt az eredménnyel, míg a termelők kétharmada elégedetlen volt. Igaz, hogy két évvel később már csak a termelők egyharmada volt elégedetlen.

A felmérésben a malacok herélését átlag tíz napos korban legtöbbször a bőr alá és herébe fecskendezett lidokaint és adrenalint alkalmazásával végezték. Az operációt követő komplikációk ritkák voltak.

forrás: thepigsite.com

Kíváncsi lennék, hogy a hazai szakmai szervezetek kialakították-e már a maguk álláspontját ebben a kérdésben, és lobbiznak-e már a kormánynál, vagy majd a tiltás bevezetésekor nézünk nagy kerek szemekkel.

A túl sok DDGS nem tesz jót a sertéshúsnak

A sertések takarmányozásában a nagy mennyiségű kukorica gabonatörköllyel (DDGS) való kiváltása túl sok telítetlen zsírsavat visz be, mondta Mickey Latour a Pardue University tudósa.

A kelleténél nagyobb szintű telítetlen zsírsav kihatással lehet a szalonna és a felvágottak küllemére, és az ízüket is befolyásolhatja, mondta Latour. Továbbá az Omega-6 és Omega-3 zsírsavak aránya a sertés termékekben táplálkozástani szempontból egészségtelen irányba mozdulhat el, mondta.

„Azt találtuk, hogy a sertéstakarmányokban a kukorica 10-12 %-ának DDGS-sel való helyettesítése megtehető” mondta Latour. „Süldők esetében ez az arány inkább a 6-8 %-os tartományban legyen, mivel a szalonnájuk puhább, mint az ártányoké.”

Rossz zsírok
„A DDGS egy jó termék a sertések számára, de oda kell figyelni, hogy milyen mennyiségben etetjük” mondta Latour. „Míg a húsmarhák akár 30 % DDGS-t is meg tudnak enni a húsminőség romlása nélkül, ez a sertésekre nem igaz. A Latour és a Pardue ösztöndíjas Brian Richert és Allan Schinckel azt találták, hogy a sertés egyedi testösszetételének köszönhetően a DDGS sokkal nagyobb arányban alakul puha zsírrá a kukorica-szója takarmányozáshoz képest.


Ahogy növekszik a sertés takarmányban a DDGS mennyisége úgy nő az Omega-6 aránya az Omega-3 rovására. Az Omega-6 zsírsav túlzott szintjéről úgy tartják, hogy megemeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az Omega-3 zsírsavak úgy ismertek, mint egészséges zsírsavak.

forrás: allaboutfeed.net

Magyarországon épít bioetanol gyárakat a Sekab

A hazánkban létesíthető bioetanol üzemek összes éves nyersanyagigénye 2010-re akár 4 millió tonna gabonaféle lehet, ezen belül is legnagyobb mértékben a kukorica és kisebb mértékben a búza. A SEKAB svéd Svensk Etanolkemi AB 75%-os tulajdonában lévő Sekab Bioenergia Magyarország Zrt. négy, bioetanol gyártására alkalmas gyáregység építését kezdi meg. A beruházás összértéke meghaladja a 343 millió eurót. Az EnviroParks Projekt keretében létrejövő üzemek 2008 őszétől évente 1,5 millió tonna gabona felhasználásával 600 millió liter bioetanolt termelnek, és melléktermékként mintegy 460 ezer tonna jó minőségű állati takarmány alapanyag (DDGS – gabonatörköly) keletkezik majd. Munkatársunk Zsemberi Lászlóval, a társaság vezérigazgatójával beszélgetett.

Pontosan hol és milyen üzemeket kívánnak létrehozni?

Erre a kérdésre egy hónappal ezelőtt pontos választ tudtam volna adni, mert akkor még Kaba, Marcali és Gögyű mellett a lehetséges helyszínek között szerepelt Mohács is. Azóta egy másik etanol üzemek létrehozását tervezô cég vette meg azt a mohácsi telket, amit a mi cégünk is kinézett magának. Természetesen az ellátás biztonsága szempontjából sem bölcs ugyanabba a városba két etanol gyárat építeni, ezért most a mohácsi telephely helyett másikat keresünk. Jelen pillanatban csak azt tudom mondani, hogy több város és helyszín lehetőségét vizsgáljuk, de egyiket sem szeretnénk megemlíteni, nehogy megismétlődjön a mohácsi eset.

Milyen technológia alkalmazását tervezik a bioüzemanyag előállításakor?

Mind a négy üzemben az amerikai ICM cég technológiáját fogjuk használni. Az ICM-ben a kukorica alapú etanol gyártás úttörôit tisztelhetjük, akik több mint 20 éve tevékenykednek ezen a területen, és az Egyesült Államokban található kukorica alapú etanol üzemek 75 százalékát építették fel. Tehát cégünk bevált, kipróbált, korszerû technológiát kíván bevezetni. Mindemellett érdekesség, hogy az ICM az Egyesült Államokon kívül másutt még nem épített gyáregységet.

Mi lesz a sorsuk a bioüzemanyag elôállításakor keletkező melléktermékeknek?

Ez összetett kérdés, mivel ez részben alapanyag, részben piaci helyzet függvénye. A bioüzemanyag-gyártás legfontosabb mellékterméke az úgynevezett gabonatörköly – amerikai rövidítéssel DDGS –, ami magas proteintartalma miatt kiváló állati tápszer, ezért 5-15-20 százalékos nagyságrendben keverhető takarmányadalékok közé. A gabonatörkölyt Amerikában sok millió tonnás nagyságrendben használják tejfarmokon, hús-marha ágazatban, ló-, sertés- és baromfitenyésztéshez. Ez az óriási mennyiségben keletkező anyag ma Magyarországon még ismeretlen, tehát be kell vezetni, meg kell tanítani az állattenyésztőket a használatára. Egyébként amíg hazánkban nem alakul ki a DDGS iránt piaci igény, addig nagy mennyiségben, jól exportálható.

Mit ért azon, hogy mindez alapanyag-függô is?

Az alapanyag, tehát a kukorica minôsége befolyásolja a DDGS minőségét is. Vagyis, akkor jó a DDGS, ha toxinmentes a termés. Ellenkező esetben nem adható az állatoknak, mert megfertőződnének. Ilyenkor a DDGS-t energetikai célra lehet felhasználni, elgázosítani vagy elégetni. Tehát elképzelhető, hogy az erőművekben a saját melléktermékünkbôl fogjuk előállítani az energiát.

Ez a termelőknek is nagyon jó megoldás lehet, mert akkor is el tudják majd adni a terményüket, jelen esetben a kukoricát, amikor a klimatikus viszonyok miatt mondjuk gombás fertőzéssel terhelt a termés.

Természetesen. Mindenki jól jár, hiszen a termelő el tudja adni az egyébként eladhatatlan kukoricát, mi pedig etanolt tudunk belőle gyártani, hiszen azt nem befolyásolja az alapanyag minősége.

Mi történik a gyártás során keletkező szén-dioxiddal?

Több dolgot tehetünk: kiengedjük a levegőbe, vagy megpróbáljuk finomítani, cseppfolyósítani és eladni. A szén-dioxidot ma több cég forgalmazza hazánkban és az európai piacokon egyaránt. Legnagyobb fogyasztói az ásványvíz-, az üdítőital- és a söripar. Mi is megpróbálunk vevőt találni a keletkező szén-dioxidra, bár fontos megjegyeznem, hogy az általunk kibocsátott mennyiség kevesebb, mint amennyit a kukorica magába integrál a fotoszintézis során. A bioüzemanyag előállítása ezért mindenképpen megújuló jellegű. Ettől függetlenül az a célunk, hogy ezt a minimális mennyiséget se engedjük a levegőbe jutni.

A négy üzem milyen éves nyersanyagigénnyel számol az első években?

Mindegyik üzemben 360 ezer tonna gabonát akarunk fölhasználni, amely reményeink szerint 90 százalékban kukorica és 10 százalékban búza lesz. A technológiai fejlődés eredményeként lehet, hogy a búza aránya tovább nő majd. Az amerikai technológia szállítói jelenleg is dolgoznak ezen. Ezenkívül a biomassza erőműben kb. 160 ezer tonna biomasszát használunk fel, ami szalma, energiafű és adott esetben DDGS elégetését jelenti.

Az Önök üzemeiben elôállított bioetanol teljes mértékben külföldi piacokra kerül, vagy jut belőle Magyarországra is?

Nagyon örülnénk neki, ha kerülhetne belőle Magyarországra is. Ennek érdekében például a Scaniával közös buszprogramon dolgozunk, melynek keretében egy-két olyan buszt szeretnénk behozni Magyarországra, melyekkel be tudjuk mutatni az 1-95-ös dízelt. Ezt a keveréket, amelynél a dízel üzemanyagban 95 százalék etanol van, ma egyedül a Sekab állítja elő a világon.

A bioüzemanyagok alkalmazása nagyban hozzájárulhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A környezetbarát beruházás milyen fogadtatásra talált a civil zöld szervezetek körében?

Csak pozitív tapasztalatokról tudok beszámolni. Egyébként a zöld szervezetek közül azokkal tudunk hatékonyan együttműködni, akik reálisan látják a bennünket körülvevő világot, vagyis nem felszámolni akarják a gyártó cégek tevékenységét, hanem közelebb vinni azt a természet védelmét is szolgáló technológiák alkalmazásához. Például irreális lenne azt gondolni, hogy az emberek nem fognak autót használni a közeljövôben. Ehelyett azokat a kezdeményezéseket kell támogatni, amelyek csökkentik vagy megszüntetik az üzemanyag-felhasználás környezetkárosító hatásait.

Az Európai Unióban működő bio-etanolt gyártó üzemek egytől egyig kapacitásbővüléssel számolnak. Mi várható hazánkban?

Magyarországon is hasonló tendencia figyelhető meg. Készítettünk egy számítást, mely szerint hazánk hozzávetőleg 4 millió tonna gabona éves felhasználásával könnyedén elérhetné a 10%-ot is meghaladó belső bio-üzemanyag arányt, sőt, még exportra is jutna belôle. Mindez komoly iparágat teremtene, ami az export révén pozitív hatásokat tudna kifejteni, sok száz millió euró értékben. A Sekabnál úgy gondoljuk, hogy késôbb, a cellulóz bázisú etanolgyártással Magyarország Európa vezető bioetanol gyártójává válhat. Európában jelenleg 10-11 millió tonna etanolra volna igény, amiből ha mi 1-2 millió tonnát legyártanánk, az már nem lenne kis teljesítmény.

Mindehhez milyen kormányzati segítséget várnak?

Elsősorban egy a bioüzemanyaggal kapcsolatos nemzeti stratégiára lenne szükség, ami azután körvonalazná az új iparág jövőjét. Nem kész stratégiát várunk, hanem részt szeretnénk venni annak kidolgozásában. Természetesen az összes hazai etanolgyártó cég készséggel hozzájárulna a tervezet elkészítéséhez és sikerre viteléhez. Mindez számunkra nem terhet, hanem komoly lehetőséget jelentene a sikeres munkához.

forrás: Ma & Holnap folyóirat VI. évfolyam 5. szám Különszám

2007. 19. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,76

Orosz tilalom néhány Németországból származó sertéshúsra

Az orosz állategészségügyi hatóságok be fogják tiltani bizonyos sertéshúsok Németországból történő importját Salmonella aggodalmak miatt.

Az orosz élelmiszer ellenőrző hivatal (Rosselkhoznadzor) május 3-ától meg fogja akadályozni a sertéshús importját azt követően, hogy Salmonellát találtak körülbelül 17 tonnányi sertésbőrben. A kórokozót több mint 50 tonnányi brazil és körülbelül 25 tonna USA-ból származó baromfiban is felfedezték, mely az érintett országok feldolgozóinak további tiltásához vezetett. Rosselkhoznadzor felhívta az érintett országok állategészségügyi hatóságait, hogy vizsgálják ki a problémát.

forrás: pigprogress.net

Sötét felhők a magyarországi húsipari vállalatok feje felett

Körülbelül minden harmadik magyar húsipari vállalat el fog tűnni a következő években.

Ezt a jóslatot fogalmazta meg számos piaci szakember, arra alapozva véleményét, hogy a piac teljesen telített. Azt állítják, hogy valószínűleg az évek során három-öt nagy feldolgozó vállalatnak marad hely. A többi vállalatnak a kisebb piaci résekre kell fókuszálnia.

forrás: pigprogress.net

Vajon ezt a hazai, kisebb vágóhidak tulajdonosai is tudják? Nem hiszem, ma még legtöbben ugyan azon a piacon versengenek egymással és egyetlen piaci verseny tényezőt ismernek, az árat. Bár abban mindenki egyet ért, hogy ezzel tulajdonképpen csak azt érik el, hogy saját maguk teszik tönkre a piacukat, de mégsem tudnak ebből a gondolkozásból kiszabadulni. Pedig milyen jó is lenne, ha pl. lenne vágóhíd, aki bio sertést vágna, vagy aki egy adott kisváros piacára szállítaná a település melletti sertéstelepen előállított disznót, vagy megcélozná a gyermekétkeztetést valami táplálkozástanilag értékesebb disznóval (pl. magasabb omega-3 zsírsav tartalom), vagy a szállodaipart extra nagy karajátmérővel, vagy… Természetesen, akkor meg tudná mondani a beszállító sertéstenyésztőknek pontosan, hogy mire van szüksége. Két ilyen kivételt tudok, ami valami mást kínál. Az egyik a gyulai mangalica termékek, a másik a TESCO zsírszegény sertéshús termékei. Ezek a kivételek, de a többség úgy gondolkodik, hogy ma te vágtál alám a piacon egy árcsökkentéssel holnap én fogok neked kellemetlenséget okozni. Talán egyszer majd ez is megváltozik...

900.000 tonnával csökkent az orosz gabonatartalék

A Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat (Rosstat) jelentése szerint április 1-én Oroszország teljes gabona tartaléka 21,4 millió tonna volt, amely 900.000 tonnás, vagy másként kifejezve 4,3 %-os csökkenés 2006 azonos időszakához képest.

A mezőgazdasági szervezeteknek 12 millió tonnás gabona tartalékaik voltak április 1-én, mely 600.000 tonnás csökkenés, míg a feldolgozóknak és gabonaraktáraknak 9,4 millió tonnás készlete volt, mely 300.000 tonnás csökkenést mutat. Oroszország 2006-ban 78,4 millió tonna gabonát termelt, szemben a 78,2 millió tonnás 2005. évi terméssel. A Mezőgazdasági Minisztérium előzetes becslése a 2007. évi termést 76 és 79 millió tonna közé teszi. A gabonapiaci elemzők ezt egy meglehetősen konzervatív becslésnek ítélik.

forrás: allaboutfeed.net

400 mangalicát lőttek le

A Nógrád megyei Bér község területén egy magángazdaságban 400 mangalicát lőttek le, mert brucellózissal fertőződtek. Az állatok közvetlen kapcsolatba kerülhettek vaddisznókkal, és tőlük kaphatták meg a fertőzést.

Ide kattintva megnézheti a műsort.

forrás: híradó

2007. 18. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,89

Összefogás szükséges

A sertéspiacon tapasztalható kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében az ágazat szereplői között együttműködést szorgalmaz a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség).

Berczik Attila ügyvezető titkár szerint az élősertés ára jelenleg 10 százalékkal alacsonyabb a 2006hasonló időszakában tapasztaltaknál. A legfrissebb adatok szerint a belföldi hasított félsertés kilója 290 forint, szemben a 282 forintos, lengyel importból származó húséval. A Hússzövetség tagjai 85-90 százalékban belföldi alapanyagra támaszkodnak, ám a behozatal leveri az árakat. Hozzátette, hogy a tavaly 20 százalékos mértékben 600 ezerre bővülő élősertés-import 90 százaléka Lengyelországból származott. Mindennek hatására a sertéstermelők állatonként 5-6 ezer forint veszteséget kénytelenek elkönyvelni.

forrás: mti/Magyar Mezőgazdaság

Mégsem egészségesebb a bioüzemanyag?

Az etanol alapú bioüzemanyag ártalmasabb lehet, mint a hagyományos benzin - állítja egy amerikai kutató széles körben vitatott friss tanulmánya.

Mark Jacobson, a Kalifornia állami Stanford egyetem légkörkutatója azt modellezte, hogy milyen hatással lenne, ha csak az E-85 nevű - 85 százalék etanol, 15 százalék benzin - keveréket, vagy csak hagyományos üzemanyagot lehetne használni az Egyesült Államokban.

Az Environmental Science and Technology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az E-85 égése során felszabaduló szénhidrogének csak növelnék a szmogot és emelkedne a légkör ózontartalma.

Az ózon asztmát és egyéb súlyos légúti betegségeket okoz, az E-85 nyomán növekedő ózonkoncentráció pedig azzal járna, hogy jelentős mértékben növekedne az ilyen betegségekben szenvedők száma, és évi 200 fővel többen halnának meg ezekben, mint a hagyományos üzemanyag használata esetén.

Az etanol tehát nem jobb, mint a hagyományos benzin, sőt, inkább károsabb - érvelt a kutató. "Felmerül a kérdés, hogy vajon miért támogatjuk az etanolt és más bioüzemanyagokat, ha nincs is semmi jótékony hatásuk" - jegyezte meg Jacobson a BBC brit közszolgálati műsorszóró társaság honlapján megjelent cikk szerint.

Amerikai mezőgazdászok, környezetvédők, politikusok és az ipar képviselői régóta vitatkoznak azon, hogy mennyi növényi eredetű etanolt kellene előállítani, ehhez mekkora termőterület szükséges és mennyibe kerülne. Abban sem mutatkozik egyetértés, hogy az etanol alapú üzemanyag kellően hatásos fegyver-e a klímaváltozás elleni harcban.

George W. Bush elnök tervei szerint az alternatív üzemanyagok, mindenekelőtt az E-85 fogyasztásának támogatásával egy évtized alatt 20 százalékkal kellene csökkenteni a hagyományos üzemanyagok arányát. A környezetvédelmi ügynökség (EPA) becslése alapján ez nagyjából egy százalékkal növelné a szmogot.

Jacobson tanulmánya újabb lökést adott az etanol-vitának. Az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozó Roland Hwang, a természeti erőforrások védelmi tanácsa (NRDC) természetvédő szervezet munkatársa szerint például "Jacobson következtetése rendkívül provokatív. Semmi nem igazolja, hogy hanyagolnunk kellene az etanolt." A szakértő kifejtette, hogy az etanolos üzemanyag révén csökken a szmog kialakulásában kulcsszerepet játszó nitrogénoxid-koncentráció, és üvegházhatású gázokból is kevesebb van az égéstermékben.

Stuart Shales, a nyugat-angliai egyetem biotechnológiai kutatója szerint ugyan nem lenne ésszerű, hogy minden autó etanollal menjen, mert az energiaültetvények túl nagy termőterületet vennének igénybe. A bioüzemanyagok használata azonban 50-60 százalékkal kevesebb széndioxid-kibocsátást okoz a fosszilis üzemanyagokhoz képest. "A tanulmánnyal kapcsolatban pedig felmerül egy másik kérdés is, jelesül hogy vajon valóban olyan sok a légúti bajokkal küszködő beteg Brazilíában is, ahol már a hetvenes évek eleje óta használják az etanolt" - mondta Shales a BBC-nek.

forrás: stop.hu