Hírlevél a VHT-tól

Csak szeretném felhívni minden olvasóm figyelmét, hogy igen érdekes és hasznos információkat lehet felcsipegetni a VHT honlapján közölt (nem éppen friss) hírlevelekből.

2007. 18. szám 26-28. hét
2007. 16-17 szám 21-25. hét

Annyi technikai megjegyzésem azért lenne, hogy egy hírlevél úgy jó, ha fel is lehet rá iratkozni, ám ennek semmi nyomát nem látom a vht.hu című lapon.

2007. 35. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,01

Milyen árak várhatóak a sertés piacán?

A címben megfogalmazott kérdésre 2 szóban össze tudom sűríteni a válaszomat: nem tudom. Azonban van néhány olyan tényező, melyeket sorra véve okoskodhatunk egy kicsit:

Ami lefelé húzza az árat

A malacnak nincsen ára, mivel túlkínálat alakult ki a piacon. Minek köszönhető mindez?

• Egyrészt annak, hogy a hizlaldák jelentős része üresen áll. Akinek saját gabonája volt azok jelentős része látva a piaci árakat úgy döntött, hogy nem kockáztat, és a biztos nyereséget besöpörve eladta, vagy eladja a termését.
• Másrészt a tavaszi, nyár eleji fialások nagyon jól sikerültek, így rengeteg állat áll bent az istállókban.
• Hollandiában az elmúlt évek kocalétszám növekedésének hatására rengeteg a malac, melynek az ára a megcsappant piaci keresletnek köszönhetően már alacsonyabb, mint a hízóé. Az általunk elvégzett gyors fejszámolás alapján még a jelenlegi takarmányárak mellett is a 300 forintos hízóár nyereséget tartalmaz a most malacot vásárló gazdák számára, így ők fogják lenyomni az árakat, mert nekik a 320-330 Ft/kg-os ár is bőven megfelelő lesz (mivel a malac előállításból eredő veszteség nem őket terheli), szemben a malacot saját maguk előállító gazdaságokkal.

A telepek tele vannak. Jó néhány nagyteleppel beszélve valamennyi arról számolt be, hogy a július végi záró állományuk olyan magas volt, mint még soha. Ennek több oka is van,

• egyrészt a jó tavaszi szaporulatok,
• másrészt a malacpiac bedugulása,
• harmadrészt a nagy nyári meleg, aminek hatására az állatok nem nőttek a telepeken.

Ebből következően, az eddigi évek őszi árcsökkenésére még rá is fejel ez az extra mennyiség, ami szeptember-november között fog kikerülni az ólakból.

Az angliai száj- és körömfájás miatt elrendelt szállítási tilalmat követően a termelők a megszokottnál több sertést ajánlanak fel a vágóhidaknak.

Bár Dél Európában még javában tombol a nyár, a turistaszezon lassan a végéhez közeledik, ez pedig magával hozza a spanyol sertéshús fogyasztás csökkenését, amely többlet húsként meg fog jelenni az európai piacokon

Ami felfelé hajtja az árat

Információim szerint Hollandiában már vannak olyan telepek, melyek abbahagyták a termékenyítést, és a felszámolást készítik elő. Igaz ennek fél év múlva lesz csak hatása, de optimizmusra adhat okot. A hírek szerint a német gazdák is folyamatos veszteséget termelnek csak a malacon (10 egymást követő hónapban átlagosan 7€ veszteséget termeltek minden egyes eladott malacon), így várhatóan az ottani termelési kedv is lanyhulni fog.

A már jó néhányszor emlegetett kínai sertéshús válság miatt a Föld legnagyobb sertéshús előállítója is vevőként jelenhet meg a nemzetközi piacon, ezt a közelgő olimpiára odasereglő turisták ellátásának igénye is valószínűsíti.

A vágóhidakon szerte Európában, így hazánkban is csökken a vágósúly, mert

• pénzre van szüksége a termelőknek a magas takarmányszámlák kifizetéséhez,
• a rosszabb takarmányértékesítő 100 kiló fölötti sertésektől szabadulnak,
• a rossz malacpiac miatt férőhely gondokkal küzdenek.

Ez az erőltetett menet oda vezethet, hogy a vágósúlyok annyira lecsökkennek, hogy egyik hétről a másikra hiány alakul ki a piacon, ami megemelheti az árakat.

A TF kocáknak nincs ára, mert olyan sok a felajánlás. Ez megint azt vetíti előre, hogy számos termelő kiírja magát a piacról, és pár hónap múltán az általuk eddig előállított sertés hiányozni fog.

A jelenlegi helyzetben a telepek finanszírozásában egyre nagyobb szerepet játszanak a takarmánykeverők. Az alapanyagárak emelkedésével azonban nekik is kimerülnek a forrásaik, mert míg most a 2-3 hónappal ezelőtti "alacsony áru" takarmányszámlák ellenértékét szedik be, addig most már a jelenlegi csillagászati áron kell gabonát vásárolniuk és bekeverniük. Ebből következően jelentősen lecsökken a finanszírozási hajlandóságuk/lehetőségük, és megpróbálják rövidebb pórázra fogni a vevőiket, melynek egyes esetekben a vállalkozások bezárása lesz a következménye. Erre láthattunk példát hazánkban is, amikor az egyik igen jó nevű sertéstenyésztő vállalkozás esett áldozatául a takarmánykeverő megváltozott finanszírozás politikájának. Ebből következőleg csökkenni fog a tenyészetek száma, ami megint csak csökkenti fogja a sertés kínálatot a piacon.

Ami kiszámíthatatlanná teszi

Amint azt Egyesült Királyság példáján láthattuk egy-egy állatbetegség egyik napról a másikra felboríthatja a piaci várakozásokat és tendenciákat s képes teljesen újraírni az teljes piacot. Gondoljunk csak bele, hogy milyen hatással lenne a világ és ezen belül Európa sertés piacára egy dániai, vagy holland sertéspestis, vagy száj- és körömfájás.

Ami még szerepet játszhat az a gabona piac változása. Ehhez elég lenne egy-két bioetanol előállító vállalkozásnak csődöt jelentenie a magas alapanyag árak miatt, máris lejebb mennének a spekuláció által is hajtott világpiaci gabona árak.

A bizonytalanságot növelő tényezők közé lehet még sorolni az időjárást is, mert egy-egy jobb gabonatermés a világ más pontjain, mondjuk az USA-ban, vagy Kanadában, de akár egy rekord brazíliai szójatermés is segíthetne a sertéstenyésztőkön.

A saját tippem

Az árak ebben az évben valahol a jelenlegi árszint körül fognak alakulni a normál éves ingadozást követve. Az első lényeges piaci változás valamikor jövő év március-áprilisában lesz érezhető a malacárak jelentős emelkedésében (főleg, ha jó termés fog ígérkezni). Ezt követően a hízósertés ára jövő év június-júliusától fog jelentősen emelkedni, akár 350 forintot meghaladó szintre is.

Most már nincs más hátra, csak hátradőlni , megpróbálni túlélni és kivárni, hogy így lesz-e.

Ui.: Nagyon szívesen venném azok véleményét is, akik nem értenek egyet a fent leírtakkal, mert másként látják a piac várható alakulását. Írják meg véleményüket, melyet megjelentetek a blogon, hogy mindenki okulhasson belőle.

Kínai sertéshús exportról kötött megállapodást a Smithfield

Smithfield

A Smithfield Foods megállapodást kötött Kína legnagyobb kereskedelmi vállalatával, 30 ezer tonna Paylean (ractopamine tartalmú, az USA-ban engedélyezett, ám Kínában betiltott hozamfokozó készítmény neve) mentes sertéshús december végéig történő szállításáról.

"Nagyon örülünk, hogy üzleti kapcsolatot létesítettünk ezzel a kereskedelmi vállalattal a kínai piacon." mondta C. Larry Pope elnök vezérigazgató.

"Habár a jelenlegi megállapodásunk szerény méretű, hiszünk benne, hogy további értékesítésekre kerül majd sor, és reméljük, hogy ez egy hosszú távú és egyre bővülő kapcsolat kezdete. A Smithfield kínai üzleti kapcsolataiban ez egy mérföldkőnek számít és a globális növekedésünk irányába mutat," mondta.

Danish Crown

A Danish Crown fokozza erőfeszítéseit a tagjaik által előállított sertéshús Kínába történő értékesítése terén.

A Danish Crown szerint, Kína kulcs szerepet játszhat a takarmány árak megdöbbentő növekedése miatt a sertéságazatban kialakult kedvezőtlen piaci helyzet kompenzálásában.

A sertéshús iránt növekvő igények miatt, a siker lehetősége Kínában most nagyobb mint valaha, mondja Jens Haven értékesítési igazgató. "A 75%-os áremelkedés mutatja, hogy növekvő kereslet van Kínában a friss hús iránt." (Amint arról a blogon már korábban beszámoltam az áremelkedés nem csak a megnövekedett keresletnek, hanem a termelés csökkenésének és a PRRS egy új, igen agresszív törzse okozta kiesésnek együttes hatása. szerk.)

Export engedélyek

Februárban a kínai hatóságok export engedélyt adtak a dán szövetkezeti sertésfeldolgozó ágazat (melyben a Danish Crown a legfontosabb) valamennyi vágóhídjának. Igaz, hogy mostanáig az értékesítések a sertés lábra és fülre korlátozódtak.

Az értékesebb részek ezidáig nem tettek ki érdemleges részt, de a helyzet változóban van, mondja Christiansen.

Kínán kívül, a Danish Crown szintén nagy figyelmet szentel az orosz piacnak, mely szintén jó irányba fejlődik.

Sürgős

Van értelme a sietségnek ezen piacok fejlesztésénél, ismerte el a Danish Crown. "A takarmány ár 50%-os emelkedése valamennyi beszállítónknak súlyos helyzetet teremt. Ezen új piacok felé irányuló export enyhíti az európai piacokon lévő nyomást, mely az árak csökkenése irányába hat."

Második legnagyobb

A Danish Crown az évente levágott 22 millió sertéssel a Smithfield után világ második legnagyobb sertésfeldolgozó vállalata.

forrás: pigprogress.net

Olyan jó lenne egy magyar céget is megemlíteni ebben az írásban ...

Lefékez az agrárium - Sokan áron alul szabadulnának haszonállataiktól

A mai napon jelent meg a nol-on Czauner Péter tollából jelent meg az a cikk, melyből idézném az alábbi részeket:

...

A növénytermelőknek csak kis része lesz nyereséges az idén, az állattenyésztők számára pedig egyértelműen cudar hónapok következnek - mondta Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. A legtöbben az etetési módszerek, a takarmányozás átalakításával, olcsóbb táplálékok alkalmazásával próbálnak túlélni a jövő évi termésig. Sokan a szarvasmarhát újra a legelőre hajtják, másutt sietnek az eső utáni réti széna gyűjtésével. Máshol kénytelenek az állatállománytól megszabadulni. Magyar György szerint nem kizárt, hogy sorozatos felszámolások, csődök előtt áll a mezőgazdaság.

Sok múlik azon is, hogy a kormány milyen támogatási formákkal képes az állattartókat arra ösztönözni, hogy ne hagyjanak fel a sertéstartással - mondja Mentzel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. Szerinte nem kell tartani attól, hogy visszatér a disznóölések és a háztól történő húskimérés időszaka, azt azonban aggasztónak véli, hogy az állattartók többsége igyekszik megszabadulni a kocáktól. Az egy éve még 11-12 ezer forintért kínált választási malacokat most 5-6 ezer forintért is odaadják.

Ezzel együtt a fogyasztóknak nem kell jelentős húsáremeléstől tartani, ugyanis mindenféle próbálkozás ellenére a feketevágást és a feketepiacon zajló húseladást nem sikerült visszaszorítani - hangsúlyozza Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Úgy véli, a fekete, vagyis adó nélküli értékesítés már meghaladja a piaci forgalom 30 százalékát. Ugyanakkor a húsárak bizonyos mértékű emelkedését ez sem akadályozza, mint mondja: "a feketegazdaság sem változtat a hentesszámtanon", miszerint a tenyésztés költségeinek 60-70 százalékát az 50-70 százalékkal dráguló takarmány jelenti. Vagyis a feldolgozóknak is magasabb húsárakkal kell számolni, ám hogy ez mennyit jelent, arról egyelőre hallgatnak. Nem szeretnének ugyanis gazdasági versenyhivatali vizsgálatot.

...

forrás: nol.hu

Utóvédharc az uniós kukoricáért - A magyar sertéstartók Brüsszeltől várnak segítséget a vásárláshoz

Hamarosan dobra veri az Európai Unió a nálunk tárolt magyar kukoricájából még megmaradt mennyiséget. Az állattartók csak sóvárogva nézik a készletet, a Magyar Sertéstartók Szövetsége pedig az Európai Bizottság elnökéhez fordult.

Jelenleg még körülbelül 1,2 millió tonna kukorica van az intervenciós raktárakban – információink szerint az összeset meghirdetik eladásra augusztus 28-án. Az eladásról – a meghirdetett mennyiségről és az árról – a tagországok delegáltjaiból álló Gabona Irányító Bizottság dönt Brüsszelben. A Magyar Sertéstartók Szövetsége az Európai Bizottság elnökéhez fordult, hogy vizsgálják felül az intervenciós kukoricakészletek eladásának eljárásrendjét, mert a jelenlegi gyakorlat tönkreteszi a magyar állattartókat.

Levelükben arra kérték Jose Manuel Barrosot, hogy a magyar sertés- és baromfitartók elővásárlási jogot kapjanak a még megmaradt intervenciós készletekre, amennyiben ajánlatuk 15 százaléknál nem alacsonyabb a legmagasabb vételi ajánlatnál.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke elmondta: legutóbb augusztus elején hirdettek meg 670 ezer tonna kukoricát a Magyarországon tárolt intervenciós készletekből. Összesen 330 ezer tonnát adtak el, két kereskedőcégnek - tonnánként 175, illetve 181,5 euróért. A Gabona Irányító Bizottság csak tonnánként 175 eurótól engedélyezte az eladást, így a készletből nem kaptak azok a magyar állattartó vállalkozások, amelyek szintén pályáztak. Ők 160, illetve 170,5 eurós árat ajánlottak. Mivel ennyiért nem kaphatták meg, az előző fordulóban a meghirdetett mennyiségből megmaradt 340 ezer tonna. Sákán szerint az egyik kereskedőcég viszont kisvártatva 200 euró körüli áron kínálta nekik a kukoricát.

Sákán Antal attól tart, hogy ugyanez a helyzet megismétlődik az intervenciós készlet maradékának eladásakor. Az unió annak adja el az árut, aki többet ad érte, márpedig ez a nagy kereskedőcégeknek kedvez. Így az a helyzet áll elő, hogy az intervencióval, egy olyan szabályozással, amelyet eredetileg a termékfeleslegek levezetésére, a károk mérséklésére találtak ki, éppen hogy felhajtják az árakat, nyereséghez segítik a kereskedőcégeket, és az unió maga is jelentős haszonra tesz szert a 101 euróért megvásárolt és elraktározott kukoricán. Ugyanakkor a termelők egy része tönkremegy, az amúgy is alacsony magyar sertéslétszám tovább csökken legalább egymillióval, s ennek következményeit a húsárakban minden magyar fogyasztó megérzi.

A sertéstartók szervezete nem kapott még választ a levelére. Tabajdi Csaba (MSZP), az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának tagja szerint az Európai Uniót az előzmények után - Magyarországon az előző két évben hatalmas mennyiségű intervenciós gabonakészletek halmozódtak fel, ami miatt hosszabb távon megszüntetik az intervenciós kukoricafelvásárlást - az érdekli leginkább, hogy mennyit tud nyerni az immár az ő tulajdonában lévő készletek eladásán. Az EP-képviselő szerint kevés az esély, hogy a magyar állattartók kérésének helyt adjanak. Ugyanezt kérte korábban Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is - eredménytelenül. Ficsor Ádám, az FVM szakállamtitkára kérdésünkre válaszolva azt mondta: az agrártárca továbbra is szeretné, ha a jelenleg Magyarországon lévő intervenciós készleteket itt használnák föl, ám részletekbe nem bocsátkozott.

Orbán Imre gabonakereskedelmi szakember magánvéleményeként azt közölte: a növénytermesztők és az állattartók is spekuláltak, de ők tévedtek, amikor azt várták, hogy csökkenni fog a készletek ára. A világon azonban - a rossz termés, néhány gyorsan fejlődő ország növekvő élelmiszer-fogyasztása és az energiaipar növekvő felhasználása miatt - emelkednek az árak. Az ármozgás kockázatot jelent, és a vállalkozások semelyik csoportja sem háríthatja át ezt a kockázatot az államra. Az ármozgás addig tart, míg a kereslet és a kínálat ki nem egyenlítődik. Orbán Imre szerint a folyamatot befolyásolhatja, ha az EU korlátozni fogja a gabona unión kívüli országokba való exportját, illetve a kukoricaár eléri azt a szintet, tonnánként mintegy 220 eurót, amelynél már csak ráfizetéssel lehet belőle bioetanolt gyártani. Ez a gabona és a hús esetében vélhetően tartósan magasabb árszínvonallal jár. A hazai húsárak is igazodni fognak a nyugat-európai országokéihoz.

Tanács István

forrás: nol.hu

2007. 34. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,77

Már a harmadik romániai Smithfield telepen találtak sertéspestist

A román állategészségügyi hatóság csütörtökön megerősítette, hogy Temes megyében már a harmadik sertéspestissel fertőzött nagyüzemi állományt kell kiirtani.

Ahogy a hónap elején bejelentett két sertéspestissel fertőzött telep, úgy ez a harmadik is az amerikai Smithfield cég tulajdonában van. A mostani sertéstelep szintén a magyar határtól mindössze 10 kilométerre fekvő Igris településen található.

Ahogy arról már a blogon több alkalommal is beszámoltam augusztus elején két romániai sertéstelepen is az állatok kiirtását kellett elrendelni klasszikus sertéspestis okozta megbetegedés miatt. A két telepen eddig 36-39 ezer sertést irtottak ki, mely darabszám a mostani esettel meghaladja már az 50 ezret. A vállalat saját jelentése szerint ez a három eset 4-5 millió $-ral fogja csökkenteni a vállalat adózás előtti nyereségét.

Kenyérhiány várható?

A határidős búzaügyletek rekordértéket döntöttek csütörtökön a chicagói árutőzsdén.

Az ötödik napja tartó növekedés a kínai, tajvani és japán importőrök növekvő keresletének és a változékony időjárás következtében a termelő országokban bizonytalanná váló kínáltnak köszönhető. A decemberi szállítású búza árfolyama 8,25 centet, azaz 1,1 százalékot emelkedett, így elérte a rekordértékű vékánként 7,40 dolláros árat az éjszakai elektronikus kereskedés során. A világ tartalékai 26 év óta a legalacsonyabbra, mindössze 114,8 millió tonnára csökkennek majd 2008 május végére - áll az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának kimutatásában. Mindeközben India, a világ második legnagyobb búzafogyasztója "meghatározatlan" mennyiségű gabona felvásárlását tervezi, hogy ezzel támogassa a tartalékait.

forrás: napi.hu

Az EU megnyitotta kapuját az angliai sertés előtt

Az Európai Bizottság illetékesei ma reggeli találkozójukon úgy döntöttek, hogy augusztus 25-ével megnyitják az Európai Unió kapuit az Angliából származó élősertés és sertéshús előtt.

Ettől a naptól kezdődően a megfigyelési zónán kívül eső területekről szabadon szállítható az élőállat és a hústermék az Unió más tagországaiba.

Ezzel a könnyítéssel egyidőben bizonyos elővigyázatossági intézkedéseket vezettek be Angliában, melyek az állatok mozgatására, állatvásárok megtartására, állatgyűjtők üzemeltetésére vonatkoznak.

Ahogy arról korábban, már többször itt a blogon hírt adtam augusztus elején az angliai Surrey-ben száj- és körömfájással fertőzött szarvasmarha állományt találtak. Az azóta eltelt időben több állományt is kiirtottak, de ezek közül a laboratóriumi vizsgálatok csak egy esetben igazolták a száj-és körömfájás jelenlétét az adott állományban. A járvány felbukkanásának pontos okát mind a mai napig nem tudni, több esetben egy az első fertőzött teleptől alig pár kilométerre található vakcina gyártó üzemet hoztak összefüggésbe (az ott használt vírustörzs nagyfokú egyezőséget mutatott a fertőzött állatokból izolált vírustörzsekkel) a szarvasmarhák megbetegedésével, de a híradásokban bioterrorizmusról is lehetett olvasni. Annyi bizonyos, hogy a betegség következtében Anglia magas állategészségügyi státuszának nimbusza ismételten csorbát szenvedett, és nem csak az Európai Unió országaiból, de a világ valamennyi jelentős sertéstenyésztéssel, illetve fogyasztással rendelkező országából kitiltották az Angliából származó élősertéseket és húskészítményeket. Ennek következtében nem csak presztízs-, hanem komoly anyagi veszteséget is elszenvedett az angol mezőgazdaság.

Négy szakmai szervezet közös, nyílt levele Gráf József Miniszter Úrhoz

Gráf József Miniszter Úr részére
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
1860 Budapest

Budapest, 2007. augusztus 15.

Tisztelt Miniszter Úr!

A Magyar Sertéstartók Szövetsége, a Magyar Húsiparosok Szövetsége valamint a Vágóállat és Hús Terméktanács és a Húscéh tagjai és elnökségei a korábbi évekhez nem hasonlítható aggodalommal tekintenek a következő időszak várható eseményeire, melyek sürgős kormányzati lépések nélkül a magyar állattenyésztés és húsipar drasztikus visszaeséséhez vezethetnek. A takarmányárak várható jelentős megemelkedése, a húságazatban a feketekereskedelem súlyának fokozatos növekedése, a belpiaci kereslet visszaesése, az erős forint okozta export versenyképesség csökkenés együttesen azt eredményezheti, hogy a Kormányzat által mezőgazdasági preferenciaként kezelt magyar állattenyésztés és húsipar súlya nemhogy növekedne, de jelentősen csökkenni fog a következő évben. Ennek közvetlen gazdaság-, foglalkoztatottsági- és külkereskedelem-politikai hatásai az ágazat határain túlmutatnak.

Mindezek figyelembevételével arra kérjük a Kormányzatot, hogy az alábbi területeken tekintse át a gyors és hatékony kormányzati intézkedések lehetőségét és hozzon minél előbb az ágazat egészét segítő, az EU-ban elfogadott eszközök alkalmazásáról szóló döntéseket.

• A sertéstenyésztők az első félév során keletkezett veszteségeik miatt nem rendelkeznek elegendő forrással takarmányvásárláshoz. Kérjük, hogy tekintsék át, hogy milyen hathatós állami segítség nyújtható a gazdálkodóknak az egyébként is dráguló takarmányok beszerzéséhez!
• A feketegazdaság mérhetetlen károkat okoz a piaci szereplőknek, ezért elengedhetetlennek tartjuk az illegális szereplők elleni koordinált hatósági fellépés erősítését, a szankciók szigorítását. Javasoljuk, hogy tekintse át a Kormányzat a hús-illetve hústermékek áfájának 20 %-ról 5%-ra való mérséklését. Ez vélhetően nem jelentene a költségvetésnek lényegesen kisebb bevételt,mivel a kieső 15% pont áfát részben kompenzálná a legális piacra „visszakerülő”, korábban a fekete csatornákon mozgó termékekből származó adóbevétel. Egyúttal kérjük, hogy a hatóságok lépjenek fel a maximális büntetéssel azok ellen, akik a fogyasztók megtévesztése, megkárosítása céljából hamis, nyomon-követhetetlen, „fekete árukat” állítanak elő vagy forgalmaznak! Kérjük, hogy ezzel kapcsolatos bejelentésekre tartasanak fent egy ingyenes telefonszámot az élelmiszerbiztonságért felelős hivatalban!
• Kérjük, hogy tekintsék át a nemzeti takarmány és az állami tartalék fagyasztott félsertés alap létrehozásának lehetőségét!
• Kérjük, hogy a szaktárca tekintse át a hatósági intézményrendszer által alkalmazott hatósági ellenőrzési és vizsgálati díjak azonnali csökkentésének lehetőségét! ( pl. állatorvosi, húsvizsgálati díjak terén stb.)
• Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a nemzeti támogatásokat még ez évben teljes összegében tegyék hozzáférhetővé az ágazat szereplői számára.
• Kérjük, tekintsék át az állami adók és járulékok átütemezésének és halasztott részletfizetésének lehetőségét!
• Elengedhetetlennek tarjuk, hogy az állattenyésztők számára, a saját termelésből származó biztonságos takarmány-ellátásához, valamint a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő trágyaelhelyezés feltételeinek megteremtéséhez szükséges földterület tartós használatának jogi feltételei megteremtődjenek.
• Kérjük, hogy magyar termékek eredetvédelme, nyomon követhetősége, minőségbiztosítása céljából a kormány biztosítson forrást az Agrár Marketing Centrumon /AMC/ keresztül a promóciós tevékenységek megkezdéséhez! Ezzel el lehetne érni, hogy a magyar fogyasztó megállapíthassa, hogy melyik a magyar termelő által előállított termék! Kérjük azon termelői és feldolgozói együttműködések támogatását, amelyek tenni kívánnak a Minőségi Magyar Sertéshús Minőségi Márka kialakításáért!

Az aláíró szervezeteknek az a félelme, hogy abban az esetben, ha a fenti kérések nem találnak meghallgatásra, a magyar fogyasztó hamarosan drága, bizonytalan eredetű és jóval gyengébb minőségű import termékeket tud csak vásárolni.

Magyar Sertéstartók Szövetsége,

Magyar Húsiparosok Szövetsége

Vágóállat és Hús Terméktanács

Húscéh

A Magyar Sertéstartók Szövetségének Elnökséga által José Manuel Barrosonak, az Európai Únió Bizottsága elnökének írt levél

Tisztelt Elnök Úr !

Az Únió szűkebb térségét, benne Magyarországot is, súlyos aszály sújtja.

Ennek következtében az állattartó ágazatok azzal szembesülnek, hogy az állati termékek értékesítési áraiban egyelőre nem érvényesíthető takarmány alapanyagok 100 %-al megemelkedett költségei kritikus helyzetbe sodorják a termelőket.

Az intervenciós kukorica készletek lehetőséget adnának arra, hogy legalább átmenetileg visszahűtsék a piacokat egy még kezelhető árszintre. Ezáltal az állattartók olcsóbban juthatnának hozzá a gabonához a mai irreálisan magas piaci árak helyett! Ezzel szemben a Gabona Irányító Bizottság döntései már hetek óta arra irányulnak, hogy a minél többet ígérő kereskedői lobbi vásárolhassa meg a magyarországi meghirdetett készleteket, majd ezeket szinte azonnal 20-40 euró/tonna haszonnal kínálhassa fel a takarmány nélkül maradt állattartóknak.

A legutóbbi alkalommal az állattartók 160-170.5 euró/tonna között pályáztak / előző héten az elszámoló ár még csak 146-152 euró volt ! ), ezek után a Bizottság 175 eurón és a felett engedélyezte a vásárlást mindössze a meghirdetett mennyiség felére és csupán kereskedők részére, így az állattartók ismét takarmány nélkül maradtak.

Tisztelt Elnök Úr !

A magyar állattartók ebből az esetből azt a konzekvenciát vonták le, hogy az Európai Únió intervenciós gyakorlata nem a fellépő takarmány hiány esetében kívánja az arra rászorulókat segíteni, hanem a magyar adófizetők pénzén ez idáig finanszírozott készletekkel vagy a maga vagy a kereskedők hasznát kívánja növelni úgy, hogy közben az állattartó ágazatok ellehetetlenülnek a magas árak miatt.

Az említett események miatt a magyar állattartók bizalma jelentősen gyengült az Európai Únió intézményrendszerét illetően, és emiatt sürgősen kérjük az eljárásrend azonnali áttekintését és az alkalmazott gyakorlat felülvizsgálatát.

Kérjük továbbá, hogy Elnök Úr saját hatáskörében eljárva segítse elő, hogy egy elfogadható árszinten a magyar sertéstartók és baromfi tartók a még megmaradt intervenciós készletek megvásárlása során elővásárlási joggal rendelkezhessenek, amennyiben vételi ajánlatuk a legmagasabb ajánlattól nem tér el 15 %-nál nagyobb arányban. Amennyiben nem tudunk takarmányhoz jutni, a magyar állattenyésztés drasztikus visszafejlődésével és az ezzel együtt járó politikai feszültséggel kell hamarosan szembe néznünk.

Budapest, 2007-08-08

Tisztelettel:
A Magyar Sertéstartók Szövetségének Elnöksége nevében:
Sákán Antal Elnök

2007. 33. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,77

Tele van a ...

Mostanság nagyon sokszor hallom a címben szereplő mondat kezdetet, amikor egy-egy vállalatnál a sertés helyzete után érdeklődöm.

Most mégis arra utalnék csak, hogy tele van a padlás is sertéssel.

Akár merre megyek az országban mindenhol két dolog köszön vissza:

1. a telepek arra panaszkodnak, vagy azzal büszkélkednek, hogy ekkora bent álló telepi állományuk még sohasem volt,
2. illetve az elkövetkezendő gabonaszűk esztendőt az állomány csökkentésével fogják átvészelni

Mi következik ebből logikusan?

Ha mindenki egyszerre fogja ráönteni a piacra a hízóit és a TF kocáit, akkor a csillagászati magasságokba szökött takarmányárak kéz a kézben járnak majd a bányászbéka feneke alatt leledző hízóárakkal. Ugyan ez volt helyzet a 2003-as aszály után is.
A sertés árak októberig nőttek, majd 2003 decemberéig drasztikusan csökkentek, és csak miután már elfogytak a hízó készletek, kezdtek el emelkedni ismét, igaz, hogy akkor 2004 júliusáig, míg el nem érték a 310 forintos szintet (ami kerek 100 Ft/kg-os emelkedés volt a decemberi árakhoz képest) meg sem álltak.
Ha igaz az a közhely, hogy a történelem ismétli önmagát, akkor ugyan ez a trend valószínűsíthető a mostani helyzetben is. Amennyiben az akkori árcsökkenést vesszük figyelembe, úgy még 40-50 forint mínusz benne van a levegőben a következő év elejéig.

Az az érvelés szerintem hamis, hogy a magas takarmányárak majd közvetlenül magukkal hozzák a hízó árak emelkedését. Úgy gondolom, a sertés átvételi árának emelkedését csak a hízó piaci hiánya fogja kikényszeríteni, mert a piacot az nagyon nem érdekli, hogy mennyiből állítják elő az általa igényelt terméket, amíg bőven van belőle, és egymást túllicitáló felajánlások érkeznek. Természetesen a magas takarmány árak miatt kieső termelés hiányt fog szülni, de erre még várnunk kell.

Egypár dolog azonban segítségünkre siethet, úgymint járványos állatbetegségek a konkurencia országaiban, vagy az euró árfolyamának jelentős változása, de a csodavárást meghagyom másoknak.

Tehát, kezeket a gatyamadzagra, és nagylevegő!

Nullszaldós lehet a Pápai Hús

Elsősorban a sikeres piaci offenzívának köszönhetően, 22 milliárd forint körüli nettó árbevétel mellett várhatóan nullszaldóval zárja az idei évet a 2006 decembere óta felszámolás alatt álló Pápai Hús Zrt. Varga Jenő, a Vectigalis Zrt. elnök-igazgatója elmondta: ebben jelentős része van a reorganizációs programnak.

Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a nagy múltú, korábban a Carnex-csoporthoz tartozó társaság - amely az elmúlt évet 20,5 milliárd forint nettó árbevétel mellett több mint 600 millió forintos veszteséggel zárta - a hazai és a külföldi piacokon is jól szerepel, és ismét teljes kapacitással termel. Üzletláncokkal, szállodákkal is újabb beszállítói szerződéseket kötöttek, és egyebek között az Egyesült Államokba, Japánba és Oroszországba is szállítanak. Ez utóbbi piacot az eddigieknél jobban ki akarják használni, a jelenlegi évi 1400 tonnáról 2800 tonnára kívánják növelni az exportot. A reorganizációs programot jövőre is folytatják, és abban bíznak, hogy az 1300 dolgozót foglalkoztató, a hitelezőknek közel 5 milliárd forinttal tartozó társaság 2008-ban ismét nyereséges lehet - írja a Napi Gazdaság.

forrás: napi.hu

Ima

Ima, mely tapasztalatom szerint nagyon sok hazai sertéstenyésztő ajkát elhagyja:

Én Istenem, jó Istenem add, hogy néhány száj- és körömfájós háziállat áttévedjen Angliából Hollandiába!

Ammen

Emlékeztető a négy állattenyésztő szakmai szervezet képviselőinek Gráf József miniszter úrral folytatott megbeszéléséről

Emlékeztető

A négy állattenyésztő szakmai szervezet képviselőinek
Gráf József miniszter úrral folytatott megbeszélésről

2007. július 30.

Jelen voltak:

• Antal Gábor, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
• Bárány László, Baromfi Termék Tanács
• Földi Péter, Baromfi Termék Tanács
• Sákán Antal, Magyar Sertéstartók Szövetsége
• Wagenhoffer Zsombor, Magyar Állattenyésztők Szövetsége

A megbeszélést az állattenyésztés súlyos helyzete, a fenyegető takarmánygabona hiány és a gyorsuló takarmányár-emelkedés miatt kezdeményezték.

A helyzet súlyosságát illetően a miniszter és a szakmai szervezetek képviselői egyetértettek.
Miniszter úr felvázolta a tárca szűkös mozgásterét. Elmondta, hogy kezdeményezte az EU bizottságnál az intervenciós raktárakban lévő kukorica készlet magyar termelőkhöz való juttatását, azonban a másik 26 tagállam ezt a kérést leszavazta. Ennek ellenére az aszályra való hivatkozással még egy kísérletet tesz a bizottságnál, és megkérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy ő is keresse meg levélben Barroso urat. Elmondta, hogy a legutóbbi pályázatra megnyitott mennyiségből a Concordiának nem sikerült vásárolnia, de nem tett le arról, hogy ezen a módon legalább 200 ezer tonna kukorica rendelkezésre álljon.
Arra kéri a szervezetek képviselőin keresztül a termelőket, hogy amint újra meg kell nyitni a pályázati lehetőséget, minél szélesebb körben pályázzanak.
Az állattenyésztő szervezetek vezetői nyomatékosan kérték, hogy mind az intervenciós, mind az új termés megvásárlásához biztosítson a tárca a termelőknek pénzügyi keretet. Elfogadják az 50%-os kamattámogatásos hitelt, de a keret nagysága legalább kétszerese kell hogy legyen a megemelt árak miatt, mint amit korábban az ilyen konstrukcióban meghatároztak. Felhívták a figyelmet arra, hogy közraktárba helyezés, mint biztosíték nagyon sok termelő esetében nem lesz megoldás, ezért egyéb banki biztosítékról is gondoskodni kell. Javasolták az állati termékek elsődleges feldolgozása során keletkező termékek ÁFA-jának 20%-ról 5%-ra való lecsökkentését. Ez nyilvánvalóan mérsékli a fogyasztói árat, ugyanakkor jelentősen csökkenti a feketegazdaság mozgásterét. A gyenge minőségű import termékek forgalmazásában előforduló visszásságok megszűntetését és a feketegazdaságból eredő termékek kiszűrését továbbra is elvárják az ellenőrző hatóságoktól.
Megerősítették az állattenyésztési ágazatoknak azt az igényét, hogy a megszűnt nemzeti támogatások helyett meg kell találni a módot az állattenyésztés támogatására.
Miniszter úr ígéretet tett arra, hogy amennyiben Brüsszel jóváhagyja az ún. állatjóléti támogatások jogcímén beadott tervezeteknek legalább két-három jogcímét, az FVM megfelelő rugalmasságot fog tanúsítani annak érdekében, hogy a támogatásokat az állattartók megkapják.
Tájékoztatták a minisztert a szervezetek képviselői, hogy a megbeszélésről a fentiek értelmében sajtótájékoztatót tartanak még aznap délután, hogy tudatosítsák a közvéleménnyel a magyar állattenyésztés életben tartásának nemzetgazdasági fontosságát.

forrás: VHT.hu

2007. 32. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,77

Pang a piac

Augusztus eleje van a szabadságolási szezon kellős közepe, és a híreket hallgatva a hétvégére hidegfront várható. Kinézek az iroda ablakán és azt látom, hogy a nap már nem is süt, mert felhők tornyosulnak az égen.
A hazai sertéstartókat elnézve sokaknál csak a tehetetlenség viszi előre a vállalkozást, mert nagy tervekről, óriási lelkesedésről nem igazán lehet beszámolni.
Takarmányosokkal beszélgetve már látni egy kis remegést a szájuk szélén, mert egyfelől nőnek az alapanyagárak, így a késztáp ára is már most a kukorica betakarítása előtt is csillagászati magasságokba emelkedett, másfelől nem akarnak nőni ezzel párhuzamosan a hízó árak, ez pedig azt vetíti előre, hogy a termelőknek előbb-utóbb kimerülnek a tartalékaik. Ennek kezdeti jelei már látszanak a fizetési hajlandóság csökkenésében. Mit tehetnek a takarmánygyártók egy olyan helyzetben, amikor a bankok menekülnek a sertéságazatból? Számolnak, osztanak és szoroznak, hogy kit meddig hajlandóak finanszírozni, és belevágnak számukra eddig ismeretlen vállalkozásokba is, mint a hízó felvásárlás (fizetés fejében való begyűjtés) és értékesítés. Valószínűleg azonban ezt nem minden gyártó fogja túlélni, mert egy-egy becsődölt sertéstenyésztő vállalkozás könnyen magával ránthat egy kisebb takarmánygyártót.
A termelők is el vannak anyátlanodva, mert senki sem tudja megmondani, hogy mire számíthatnak, pontosabban azt mindenki mondja, hogy sok jóra biztos nem. A feletetett takarmány ára folyamatosan növekszik (ma hallottam a rádióban, hogy a párizsi tőzsdén csúcsot döntött a búza jegyzési ára), míg a hízó árának emelkedéséről csak egymás között mernek suttogni, nehogy a hangos szó szertefoszlassa reményeiket. Mert ez csak remény, abból is a csalfa vak típusú, mert a hazai piacon a malac csak rendkívül nyomott áron értékesíthető, és Hollandiában is már 20€-ért utána dobják a vevőnek a 23 kilós hizlalni valót. Így a termelőknek azokkal a hizlalókkal kell majd árversenyre kelniük 3-4 hónap múlva, akik ilyen nyomott áron telepítik be a hizlaldáikat, így a magas takarmány árak ellenére is olcsóbban tudják majd értékesíteni a hízóikat.

A technológiát forgalmazók is csak felújításokról tudnak beszámolni, nagy zöldmezős telepépítésről nem igazán, ami azt mutatná, hogy van még, aki hisz a hazai sertéstenyésztés fellendülésében.
Amiben még bízni lehet, az a más kára. A legfrissebb hírek szerint Romániában már két telepet írtottak ki sertéspestis miatt, leölve így 36.000 sertést, így várhatóan ez a mennyiség biztosan hiányozni fog az ottani vágóhidaknak.
Az angliai száj- és körömfájás miatt az elkövetkezendő hónapokban egész biztosan nem tudnak a szigetről semmit sem kiszállítani, aminek valami köze is volt a sertésekhez, így azokon a piacokon, ahol ők jelen voltak a termékeikkel lehet esélye a hazai kereskedőknek legyen szó tenyészállatokról Oroszországban, vagy vágóhídi melléktermékekről a Távol Keleten.

Egy biztos, a felhők egy idő után elvonulnak.

Legalábbis az égről...

Már a második Smithfield telepet írtják Romániában

Amint arról korábban már beszámoltam itt a blogon, az elmúlt héten 20.000 sertést kellett levágatni az amerikai óriás romániai Cenei (50-60 km-re a magyar határtól) településen található sertéstelepén sertéspestis járvány miatt. Amint arra már korábban felhívták a figyelmet a fertőzés nem állt meg a telep kerítésénél, és átterjedt a Smithfield egy másik Igrisen (10 km-re a magyar határtól!) található sertéstelepének állományára, ahol hétfőn fedezték fel a betegséget. A második telepen 16.000 sertést kellett levágatni.

Smithfield jelenleg 25 sertésteleppel rendelkezik Romániában, főként a volt állami gazdaságok telepeit vásárolta fel.

Radu Roatis a Romániai Állategészségügyi Hatóság vezetője szerint, további fertőzésekre lehetett számítani, mivel más telepek is vannak, melyek nem rendelkeznek engedéllyel és nem tartják be az állategészségügyi és környezetvédelmi szabályokat. Roatis azt mondta, hogy az igrisi telep nem rendelkezett a törvény által megkövetelt állategészségügyi engedéllyel sem és környezethasználati engedéllyel sem.

forrás: nashuatelegraph.com

Angliában megkezdték a harmadik állomány felszámolását

Hivatalos jelentések szerint Angliában megkezdték a harmadik állatállomány felszámolását a száj- és körömfájás járvány miatt. A harmadik telep a korában fertőződött második szomszédjában található, és bár szakemberek szerint a két telep közötti átfertőzés valószínűsége meglehetősen csekély, elővigyázatosságból mégis megkezdték ennek a telepnek az állományát is kiirtani.

Eközben az angol hatóságok döntése értelmében augusztus 9-én éjjeli 1 órától a védelmi és megfigyelési zónán kívül elhelyezkedő telepekről ismét lehet vágóhídra szállítani, illetve engedélyt adtak az elhullott állatok összegyűjtésére és elszállítására. A megfigyelési zónán belül található állományok szállítását csak külön engedély birtokában, különleges ellenőrzés mellet engedélyezik.

Az időközben elkészült vizsgálati jelentés szerint a második telepen ugyan azt a vírus törzset izolálták, mint az első érintett telepen.

Hiánycikk lesz a sertéshús Angliában?

A legfrissebb beszámolók szerint a hétvégén diagnosztizált száj- és körömfájás járvány miatt elrendelt állatszállítási tilalom következtében a 306 vágóhíd közül a tegnapi napon mindösszesen 19 működött. Ennek folyományaként a boltokból hamarosan kifogy a tőkehús. A szakemberek arra figyelmeztettek, hogy ez először a sertéshússal fordulhat elő. A probléma megoldását sürgeti, hogy a vágások beindítását követően néhány napra még szükség van, mire az áruházak polcain is megjelenik az áru. Várakozások szerint a DEFRA ma délután teszi közzé a vágóhídi szállítások feltételeit.

Száj- és körömfájás Angliában: Megtalálták a második fertőzött szarvasmarha állományt

A Defra hivatalosan is bejelentette, hogy a laboratóriumi vizsgálatok ma reggelre megerősítették a száj- és körömfájás jelenlétét abban a szarvasmarha állományban melynek a klinikai tünetek észlelése miatt, elővigyázatosságból már tegnap megkezdték a vágását. Az újabb fertőzést egy olyan telepen észlelték, mely a védelmi zónán belül található.

forrás: defra.gov.uk

Sertéspestis a Smithfield egyik romániai sertéstelepén

Romániában mintegy 20 ezer sertést kellett kényszervágásra küldeni Temes megyében a Temesvártól 20 kilóméterre délkeletre található Cenei faluban az amerikai Smithfield cég egyik sertéstelepéről, miután sertéspestis megbetegedést észleltek, nyilatkozta Ioan Jeleriu, a Temes megyei állategészségügyi hatóság vezetője.

A román állategészségügyi hatóságok vasárnapi bejelentése szerint egészségügyi zárlatot léptettek életbe a térségben a Smithfield többi telepén is, hogy meghatározzák a fertőzés gócát és megakadályozzák a kór terjedését. A Virginia-i székhelyű Smithield nyugat Románia legnagyobb sertéstenyésztője. Jelenleg 25 teleppel rendelkezik, és befektetéseinek értéke eléri a 800 millió €-t.

forrás: radio.hu; iht.com

Egy laborból kerülhetett ki a brit száj- és körömfájás vírusa

Az egyik dél-angliai farmon talált száj- és körömfájás vírus azonos azzal a vírustörzzsel, amelyet egy szomszédos kutatólaboratóriumban használnak - közölte a brit a környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium.

Az élőállatokra veszélyes, rendkívül fertőző betegség tényét péntek este erősítették meg a Surrey grófság Normandy falujában, Londontól mintegy 50 kilométerre délnyugatra lévő szarvasmarhafarmon. A Pirbrightban működő laboratórium, amely a múlt hónapban védőoltás előállítására használta ugyanezt a vírustörzset, a fertőzött farmtól mintegy hat kilométerre található.

A brit mezőgazdasági minisztérium szóvivője közölte, hogy Nagy-Britannia máris felfüggesztette az élőállat (beleértve a hús- és tejtermékek) exportjára érvényben levő valamennyi engedélyt. Az Európai Unió hétfőn betiltja a brit élőállat, hús és tej importját közölte - szombaton Philip Tod, az Európai Bizottság szóvivője.

forrás: radio.hu

Tiltólistára kerül a brit hús az EU-ban

Az Európai Unió hétfőn betiltja a brit élőállat, hús és tej importját. A száj- és körömfájás betegség Londontól ötven kilométerre ütötte fel a fejét egy szarvasmarhafarmon.

Az egyik dél-angliai farmon talált száj- és körömfájás vírus azonos azzal a vírustörzzsel, amelyet egy szomszédos kutatólaboratóriumban használnak - közölte szombat este a brit a környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium (DEFRA).

Az élőállatokra veszélyes, rendkívül fertőző betegség tényét péntek este erősítették meg a Surrey grófság Normandy falujában, Londontól mintegy 50 kilométerre délnyugatra lévő szarvasmarhafarmon. A Pirbrightban működő laboratórium, amely a múlt hónapban védőoltás előállítására használta ugyanezt a vírustörzset, a fertőzött farmtól hat kilométerre található.

A jelenleg a DEFRA rendelkezésére álló adatok szerint a 01 BFS67 vírustörzsről van szó, amelyet az 1967-es nagy-britanniai száj- és körömfájás járvány idején izoláltak.

"A brit hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek a dél-angliai farmon kitört száj- és körömfájásjárvány megfékezése érdekében" - jelentette ki szombaton Gordon Brown brit miniszterelnök. A brit mezőgazdasági minisztérium szóvivője közölte, hogy Nagy-Britannia máris felfüggesztette az élőállat, hús- és tejtermékek exportjára érvényben levő valamennyi engedélyt.

Nagy-Britanniában legutóbb 2001-ben ütötte fel a fejét a száj- és körömfájás, amelynek következtében 7 millió állatot kényszerültek levágni. Az akkori kormányt éles bírálat érte, amiért nem volt képes elég gyorsan megfékezni a fertőző betegség terjedését. Az Európai Unió hétfőn betiltja a brit élőállat, hús és tej importját közölte - szombaton Philip Tod, az Európai Bizottság szóvivője.

forrás: origo.hu

Legfrissebb hírek az angliai száj- és körömfájásról

• Az angol hatóságok kibővítették a védelmi és megfigyelési övezeteket, miután kiderült, hogy a Surey-ben talált száj- és körömfájás vírus törzse nagyban megegyezik a teleptől 3 km-re található gyógyszercég laboratóriuában, vakcina gyártáshoz használt, angliában 1967-ben izolált törzzsel.
• Mindeközben a témában nyilatkozó minisztériumi szakember a szabotázst, vagy a bioterrorizmust sem tartotta teljesen kizárhatónak. Hilary Benn véleménye szerint amennyiben a helyzet indokolja a vakcinázás és a katonaság bevetése is eképzelhető.
• Kanada betiltotta minden az Egyesült Királyságból érkező élőállat és állati termék bevitelét.
• Franciaország is bejelentette, hogy minden az elmúlt 10 napban az Egyesül Királyság területéről érkezett élőállat szállítmányt újra felülvizsgál, különös tekintettel a száj- és körömfájás tüneteinek jelenlétére.

Ismét felbukkant a száj- és körömfájás egy brit farmon

Teljes körű élőállat-behozatali tilalmat rendelt el Nagy-Britanniából az Európai Unió, miután pénteken száj- és körömfájás vírusával fertőzött marhát találtak egy London közeli farmon.

Az unió brit húst és tejterméket sem enged területére. Az Egyesült Államokban a brit élő marha- és juhimportot eddig sem engedte, most a tilalmat kiterjesztette a sertésekre is.

Magyarországon is ellenőrizni fogják az elmúlt három hétben, a betegség lappangási ideje alatt érkezett élőállatokat - mondta Bognár Lajos, az országos főállatorvos helyettese. Idehaza 1973 óta nem volt száj- és körömfájás.

forrás: radio.hu

Száj- és körömfájás Angliában - megkezdték az írtást

Az angliai Surreyben megkezdték a száj- és körömfájással fertőzött állatok vágását. A Guildford közeli telepen lévő állományt körbekerítették és leölték. Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztériuma (Defra) 3 kilométeres védelmi zónát és 10 kilométeres megfigyelési övezetet rendelt el a telep körül. (ld. az anyag 3. oldalát) Országosan megtiltottak minden juh, marha és sertés szállítást és önkéntes export tilalmat vezettek be minden élő állatra és állati termékre.
A kivizsgálás csütörtökön kezdődött, amikor a telepről egy száj- és körömfájás tüneteit mutató szarvasmarhát jelentettek. A vírus tudományos elemzésének első eredményei ma a késői órákban lesznek elérhetőek, habár ez tovább is tarthat a vírustörzstől függően.

forrás: thepigsite.com

további részletes és aktuális információ angol nyelven innét elérhető

2007. 31. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,77

Vádemelés az ásotthalmi zugvágóhíd ügyében

Csak beavatkozással helyreállítható környezetkárosítás bűntette miatt emelt vádat a Szegedi Városi Ügyészség az ellen a makói férfi ellen, aki ásotthalmi tanyáján 2007 márciusában állatvágások során keletkezett veszélyes hulladékokkal szennyezte környezetét.

A vádirat szerint az állati testrészekkel – hét sertésfej, égett állati csontok, sertésbőrök és belsőségek –, a 100-120 liternyi zsíros abálólével, a véres folyadékkal, valamint az ellenőrizetlen, sötéten fénylő és büdös vizű ásott kút használatával a férfi jelentős mértékben veszélyeztette a talajt, a talajvizet, a levegőt, az élővilágot és különösen az állatvágásban közreműködő emberek egészségét. A szakértői vélemény szerint a korábbi környezeti állapot csak igen költséges és hosszadalmas beavatkozással állítható helyre.

A környezetkárosítás öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

forrás: index.hu

Országszerte befejezték az aratást

A múlt hét végére az országban mindenhol végeztek a gazdálkodók a nyári betakarítással, 1,92 millió hektárról összesen 6,2 millió tonna gabonát hordtak a magtárakba - mondta Benedek Fülöp, az agrártárca szakállamtitkára az Országos Aratási Koordinációs Bizottság ülését követően.

Elmondta: őszi búzából 1,12 millió hektárról vitték magtárba a termést. Országosan hektáronként átlagosan 3,6 tonna volt a terméshozam, összesen 4 millió 9 ezer tonna őszi búzát takarítottak be. Ez csak gyenge közepes terméseredménynek számít, viszont az idei búza minősége kiváló. Mindez azt jelenti, hogy a betakarított termés legalább 80 százaléka étkezési vagy úgynevezett javító minőségű.

Őszi árpát 187 ezer hektáron vetettek, a termésmennyiség elérte a 688 ezer tonnát, ami 3,67 tonnás termésátlagot jelent hektáronként. A rozst 41 ezer hektárról aratták le, hektáronként valamivel több, mint 2 tonnás termésátlaggal, ami összességében 84 ezer tonnát jelent.

A tavaszi árpa termésátlaga 2,58 tonna volt hektáronként, ez 142 ezer hektárról összesen 366 ezer tonna termést jelent.

Repcét 222 ezer hektárról takarítottak be 2,18 tonnás hektáronkénti termésátlaggal, ami 487 ezer tonna össztermést jelentett. Tritikálét 136 ezer hektárról hordtak a magtárakba, 2,9 tonna hektáronkénti termésátlaggal, ami így mintegy 400 ezer tonnás össztermést adott.

Zabból összesen mintegy 125 ezer tonna termett az országban 61 ezer hektáron 2,1 tonnás hektáronkénti termésátlaggal. Magborsót 20 ezer hektáron arattak 2,2 tonnás hektáronkénti termésátlaggal összesen mintegy 46 ezer tonnát.

A szalma betakarítását 1,25 millió hektáron végezték el, ami 82 százalékos készültséget jelent. A tarlóhántás készültsége 63 százalékos, és így 1,2 millió hektáron végeztek ezzel a munkával.

A kukoricát várhatóan 1 millió hektárról takarítják be az idén, előreláthatólag 4 tonnás hektáronkénti termésátlaggal, ami 4 millió tonnás termést jelent. Ez a jelenlegi állapotot tükrözi, az augusztusi időjárás a terméseredményen még változtathat.

A napraforgónál a betakarítandó terület nagysága mintegy 531 ezer hektár. A várható termésátlag 1,75 tonna körül mozog majd, és így az össztermés mintegy 929 ezer tonna körül alakulhat az országban.
(MTI)

forrás: origo.hu