Úgy kezdtem, hogy ha én vágóhidas lennék. Nem vagyok, de úgy gondolom, hogy a felsorolt lépések nagyban hozzájárulnának ahhoz, hogy a vágóhidak egyedileg regisztrálják, minősítsék és kezeljék a beszállított sertéseket. Ez megteremtené a lehetőségét annak, hogy több európai országhoz hasonlóan itthon is megjelölhessük a hazai előállítású sertéseket, és ha van, akkor kihasználhassuk ennek a piaci előnyét.
Természetesen mint mindig, most is várom azon olvasóim hozzászólását, akiknek vannak jobb ötleteik e témában, vagy esetleg tapasztaltak már valami hasonlót egyes hazai vágóhidak részéről.
Remélem, mindenki jól látja azt a mérhetetlen nyomulást (riportok, fesztiválok, figurák és kitűzők, cikkek, hirdetések, PigParade, stb.), amit ennek kapcsán a sertéságazat szereplőinek, tenyésztőknek és feldolgozóknak a képviselői visznek véghez, csak hogy bekerüljenek a médiába és formálhassák a közvéleményt, olyan témákat érintve, mint hogy:
Hosszan tudnám még sorolni azokat a témákat, melyekről lehetne, sőt kellene beszélni annak érdekében, hogy ha azt hallja valaki, hogy sertés, akkor ne a bűz, a légy, a szanaszét csorgó trágyalé, és a zsíros koleszterindús, egészségtelen ételek jussanak az eszébe.
Talán tenni kellene valamit azért, hogy megismerjenek, megértsenek és igenis megszeressenek bennünket, illetve azt a terméket amit előállítunk. Tudják meg a kívülállók is, hogy mit és hogyan csinálunk, milyen értéket állítunk elő, milyen komoly beruházások, kutatások, fejlett technológia és munka van a mögött a szelet sonka mögött, melyet levesz az áruház polcáról.
Hiába van a sertéstartóknak jó néhány „felkent” szakmai szervezete és képviselője, ha valamennyi egy szót ismer: TÁMOGATÁS.
Persze ez nagyon fontos, mert Münchausen báró is csak a mesében tudta a saját hajánál fogva kihúzni magát a mocsárból, de erre nem lehet építeni egy vállalkozást. Ha nincs egy jó környezet a sertéstartáshoz –tenyésztéshez, akkor hiába lesz akármilyen támogatás, de a belső fogyasztás nem fog növekedni, a bankok fejvesztve menekülnek, ha egy sertés prodzsektet kellene megfinanszírozniuk, a lakosság és a környezetvédők el fogják húzni az orrukat, ha a közelükben sertéstelepet akar valaki építeni, és előbb-utóbb az agráregyetemekről már csak banki és biztosítási menedzserek fognak kikerülni, de telepvezető egy sem.
Kedves Kollégák! Élni kellene ezzel az ingyenreklámmal, hogy egy teljes évig van egy olyan lehetőség, ami miránk sertéstenyésztőkre irányíthatja az emberek figyelmét. Talán ki kellene használni, hogy újra jobb pozícióba tudjunk kerülni az emberek gondolkodásában, ezáltal pedig megkönnyítsük a saját magunk boldogulását.Végül, ha mégsem látnák az Önöknek életüket és vérüket korábban felajánló képviselőik mozgolódását, hát noszogassák őket, nehogy elaludjanak, míg nagyra tátott szájjal lesik a sültgalambot.
Tavaly februári hírlevelünkben olvashattátok, hogy megköttetett egy sertéstenyésztési projekt az orosz Agro Holding és a Rattlerow Seghers között. Ez a megállapodás 5000 tenyészkocasüldő exportjáról szólt.
Oroszország hatalmas méreténél fogva óriási piacot jelent. Ezt támasztja alá a telepek mérete is. Számunkra elképzelhetetlen méretű gazdaságok találhatók az országban. Ezt példázza a telepmodellek struktúrája:
2005-ben a sertéslétszám 14,8 millió volt, 2006 év végére ez a szám 16,2 millióra emelkedett. A 1.780 ezer tonna sertéshús-kibocsátást 2010-re 2.070 ezer tonnára szeretnék növelni, illetve 2015-re megcélozzák a 3.000 ezer tonnát.
Ezek a számok önmagukért beszélnek. Ezzel párhuzamosan a telepek fejlesztése is megindult. A hiteleket egy 6 éve létrehozott állami tulajdonú bank nyújtja, mégpedig úgy, hogy a nyolc éves futamidőre nyújtott kölcsön hitelkamatának 2/3-át az állam 1/3-át pedig a gazdálkodó fizeti. Lám, lám még a nagy testvértől is tanulhatnánk! Mielőtt bárki rávágná, hogy persze mert ők nem uniós tagok, szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy mondjuk 6 éve még mi sem voltunk az unió tagjai.
Az első szállítás
Az 5.000 CORA tenyészkocasüldő 4-5 részletben kerül leszállításra. Az első szállítmány 796 db kocasüldő 2006. december 23-án érkezett meg Angliából az Agro Holding Timszk-i telepére. A CORA kocára a kiváló szervezeti szilárdsága és jó alkalmazkodóképessége miatt esett a választás. Eltolt korcsoportban 50-80 kg közötti súlyban érkeztek s az akklimatizálódás után elegendő idő marad a szükséges vakcinázások elvégzésére. Az állatok öt nap alatt közel 3.000 km-t utaztak. A következő szállítmány február első felére várható. Ez azt jelenti, hogy a karantén letelte után tehát kéthavonta megy ki körülbelül 1.000 állat. Az állategészségügyi elvárások elég magasak a fogadó fél részéről.
Az állatorvosnak igazolnia kell hogy nem volt:
a szállítást megelőző 21 napban a sertések karanténban voltak és vérvizsgálaton estek át az alábbi betegségekre:
A szállítást megelőzően az állatokat karanténba kell helyezni és a fenti vérvizsgálatokat kell elvégezni. A karantén ideje alatt a vevő által delegált állatorvos ellenőrzi a karantént és az ellenőrző vérvizsgálatokat. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az első karantén idején az állattenyésztési igazgató és a cég egy állatorvosa tartózkodott Angliában és egyikük sem beszél angolul.
A telepet folyamatosan korszerűsítik, illetve építik. Az épületek modernek, német technológia kerül beszerelésre. A premixet a magyar Agrofeed Kft biztosítja, a tenyészállatokat, pedig a szintén magyar Rattlerow Seghers Kft. Tehát minden adott egy új telep elindításához és a jó termelési eredmények eléréséhez.
Mostani látogatásom célja elsősorban a helyzet feltérképezésére irányult. Nagy izgalommal és várakozással voltam az út iránt. Elsősorban természetesen a kocasüldőink hogyléte érdekelt, de számomra az sem volt közömbös milyen a jelenlegi helyzet Oroszországban, hogyan élnek az emberek. Nem kis meglepetésemre Moszkva egy igazi európai nagyváros. Modern nyugati autók tömkelege, bevásárló plázák és az emberek ugyanúgy öltözködnek, mint nálunk. Két igen lényeges különbség van az ottani és a hazai viszonyok között. A benzin literenkénti ára 140 Ft, a személyi jövedelemadó pedig 13%.
A vidéki városokban már közel sem fényes ennyire a helyzet és a falvakban még rosszabb. Az ételek elég ízletesek voltak különösen a savanykás levesek és a különböző saláták. Az egyetlen szinte megemészthetetlen a szállodai reggeli volt. Egyik nap burgonyapüré sült hallal, másnap burgonyapüré húsgombóccal.
Az összes faktor közül az emberi tényező a legzűrösebb és ez az úgynevezett leggyengébb láncszem.
A mentalitása az ottani embereknek még meglehetősen emlékeztetett a 30-40 évvel ezelőtti magyarországi helyzetre. A jó eredmények eléréséhez a gondolkodásmódot kell átalakítani, -ami persze nem egyszerű.- mégpedig úgy, hogy a problémák felmerülése esetén az első gondolat a megoldásra irányuljon. Azt gondolom ez egyáltalán nem hálás, de szép feladat. A lehetőségek viszont óriásiak, úgyhogy lépésről-lépésre végig kell járni és kisimítani az utat.
Ezzel az üzlettel párhuzamosan más orosz és ukrán cégekhez is szállítunk tenyészállatokat a közeljövőben.
A címhez kapcsolódva nem csak a kocasüldőknek, hanem nekünk is újra kéne tanulni az orosz nyelvet, mivel náluk ez a kommunikáció legelterjedtebb formája.
Kommunikáció=Üzlet
Botzheim Tibor
Mint tudvalevő az idei évben lejár a türelmi idő és a hazai sertéstelepeknek (remélhetőleg hathatós állami segítséggel) rengeteg pénzt kell majd költeniük, a keletkező hígtrágya talajtól elszigetelt tárolására. Az eddig hazánkban bemutatott technológiák mind egy kaptafára lettek megtervezve, a különbség szinte csak abban volt, hogy egy vagy kétrétegű a fólia, fedett vagy fedetlen a tó, tehát drága vagy mégdrágább technológiát tudunk-e választani. Most megérkezett hazánkba egy a szomszégainknál már évek óta működő holland technológia, mely egyrészt teljesen megoldja a trágya tárolásának problémáját (úgymint élő és talajvíztől való elszigetelés, illetve a bűzhatás megszűntetése), másrészt olcsóbb az eddigi technológiáknál. Remélem, hogy ezt minden szakhatóság egy olyan egységes és kiforrott rendszernek fogja tekinteni, mely minden elvárásnak megfelel, és ennek telepítésére gyorsított eljárásban fogják megadni az engedélyeket, hogy ezzel is segítsék a sertéstenyésztőket.
Bejegyzések
Megjegyzések
