Oldalak

kedd, március 27, 2007

A vemheskoca-takarmány hatással van a malacok elhullására

Magas zsír tartalmú takarmányozás a vemhesség első felében és magas keményítő és zsír tartalmú takarmány a második felében csökkenti a malachalandóságot, a hollandiai Lelystadban működő Schothorst Feed Research által végzett kutatás szerint.

A holland kutatás kimutatta, hogy a takarmányozás hatással van napos malacok elhullására, különösen a 12 malac feletti almoknál. A vemhes kocákat az utolsó időszakban más takarmánnyal etetve, mint a vemhesség elején a kocák hatékonyabb glükóz metabolizmust mutattak, és a vérükben gyorsabban csökkent a glükóz szintje, aminek következtében növekedett a malacok túlélése.

Nagyobb almok
A kutatók szerint bíztató hír, hogy a nagy almoknál csökken a kisebb malacok elhullása. Mivel a modern sertéstenyésztésben az almok egyre nagyobbak lesznek, most van egy eszköz a kezünkben, hogy megóvjuk az extra malacokat a naposkori elhullástól.

Az oroszok is küzdenek az alacsony sertésárakkal

A ThePigSite internetes portál írta az alábbiakat az Interfax orosz hírügynökségre hivatkozva:
Az orosz mezőgazdasági miniszter Alexei Gordeyev felkérte Putyin elnököt, hogy utasítsa kormányát hogy sürgősen foglalkozzanak a nagyarányú sertéshús importtal.
Gordeyev azt nyilatkozta, hogy ha az Elnök utasítást ad a nagyarányú sertéshús import által okozott problémák két három hónapon belűl megoldódnának. Gordeyev hozzátette, hogy a növekvő húsimport lenyomta a húsárakat, különösen a sertéshús árát, az orosz piacon. Megjegyezte, hogy a húsárak 30-40 %-kal csökkentek 2006-os árakhoz képest. A növekvő húsimport időben egybeesik a hazai sertéstermelés növekedésével. A termelők a következőképp jellemezték a helyzetet "riasztó, különösen azoknak, akik kölcsönöket vettek fel a hústermelés növeléséhez" mondta Gordeyev. A Miniszter szerint az orosz húsárak csökkenése az Észak Amerikából és az Európai Unióból jövő nagyarányú importnak és az Oroszországba irányuló sertéshús csempészetnek a tudható be.

2007. 13. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,83

Igényekre szabott, RFID alapú élőállat-követő rendszer

Az RFID alapú, állatkövető rendszerek nagyon gyorsan a vezető napilapok címoldalára kerültek, ahogy a kormány komolyan kezdett foglalkozni olyan egészségügyi veszélyekkel, mint amilyen a kerge marha kór. De az élelmiszer-egészségügyi alkalmazások mellett, a magánszféra is mind sűrűbben nyúlt ehhez az eszközhöz, hogy ellátási láncait tökéletesítse.

„A fejlettebb gazdaságok mind elkezdték az RFID rendszerek és szoftverek használatát, hogy állatállományukat nyilvántartsák,” nyilatkozta Kevin McGrath, a Digital Angel nevű, RFID követőrendszereket gyártó cég elnök-ügyvezetője.

Az állatállományokat követő RFID tag-ek, alacsony frekvenciájú protokollok használatán alapulnak világszerte, melyeket a Nemzetközi Standardok Szervezete (ISO) hozott létre. Ezek a tag-ek, eltérnek azoktól a magas frekvenciát használó, EPC kompatibilis tag-ektől, melyeket a nagy, kereskedelmi láncok alkalmaznak.

Az RFID tag-ek használata nagyobb rálátást enged a gazdaságok, farmerek, kisgazdaságok, aukciós istállók, takarmánybeszállítók, vágóhidak számára, ellátási láncuk egészére.

„Láthatjuk, hogy a nagyobb szervezetek, bizonyos termékek utánpótlásának menedzselését, egészen a gyártási láncig kívánják követni”, mondta Glenn Fischer az Allflex USA alelnöke, akik az állatkövető RFID rendszerek fejlesztőjének, a Texas Instrumentsnek partnerei.

A fő húsfeldolgozó üzemek tudni kívánják, hogy egy bizonyos állatfajta egy adott környezetben generál-e fogyasztói igényt. „Ezeknek a rendszereknek a segítségével annyira átláthatóvá válik ellátási láncunk, hogy a húsfeldolgozó üzemek azonosíthatják fontos beszállítóikat, és ellenőrizhetik, milyen termék jön hozzájuk.”, mondta Fischer.

Az RFID követőrendszereknek köszönhetően, az ellátási lánc összes folyamata sokkal hatékonyabbá vált. „Egyszerűbb egy állatot követni, ha nem kell mást tennie, mint elsétálni egy leolvasó mellett,” mondta McGrath. „Akármikor behozhatunk egy állatot és frissíthetjük az üzem adatbázisát. Ez folyamatainkat lényegesen eredményesebbé teszi a régi, papír alapú munkánál, mely nélkülöz minden automatizmust és munkaigényes.”

Az RFID alapú követőrendszerek lehetővé teszik, hogy megosszuk az adatokat, a különböző piaci szegmensek között. „Így a tenyésztők és gazdaságok elsőrangú árat kapnak állataikért, míg a húsfeldolgozók megoszthatják az árura vonatkozó igényeiket,” nyilatkozta Fischer.

„Léteznie kell egy előre definiált eljárásnak, mely azonosítani tudja a magas minőségű húskészítményeket,” véli Fischer. „Ez az a pont, ahol a technológiának óriási előnye van azokkal a csoportokkal szemben melyek a kétirányú információs rendszerekre támaszkodtak.”

Ahogy a húst osztályozták és árazták a feldolgozó üzemben, az információ visszajuthat egészen a tenyésztőig, aki elképzelhető, hogy már szintet esett a húsüzem értéklistáján.

Forrás: http://autorfid.blogspot.com

vasárnap, március 25, 2007

Újabb fejlemények az EU-lengyel-orosz kereskedelmi vitában

Mint köztudott Oroszország egy évvel ezelőtt beviteli tilalmat léptetett életbe a Lengyelországból származó húsra és húskészítményekre, arra hivatkozva, hogy minőségileg nem felelnek meg az orosz előírásoknak, illetve, hogy hamis lengyel bizonylatokkal láttak el Lengyelországon kívülről származó szállítmányokat. Az EU azt állította, hogy az orosz tilalom aránytalan intézkedés, a lengyelek pedig, hogy a döntés politikailag motivált.

Ahogy arról korábban már beszámoltam Oroszország azt javasolta, hogy minden EU tagállam nyújtson be terveket az állatokban, húskészítményekben és takarmányokban előforduló tiltott és veszélyes anyagok ellenőrzésére vonatkozóan 2007-re. Ellenkező esetben szélesebb körű beviteli tilalom elrendelését is kilátásba helyezte.
Markos Kyprianou az unió egészségügyi biztosa szerint a hó végére megszületik az a válasz az EU részéről, mely megnyugtató lehet az orosz fél számára az általa felvetett minőségi aggodalmak vonatkozásában.

Ezzel egyidőben az EU kereskedelmi biztosa Peter Mandelson csütörtökön, Londonban azt mondta, hogy a lengyel húsra elrendelt orosz importtilalom rontja Oroszország esélyét a WTO-hoz való csatlakozásra, mivel Oroszország aláírta a WTO dokumentumokat a kétoldalú tárgyalásokkal kapcsolatban.

Forrás: dailytimes.com; prime-tass.com

A cseh sertéstenyésztők visszaléptek az osztrák határzártól

A cseh sertéstenyésztők hétfőn tüntetést tartanak a Dolni Dvoriste-i osztrák cseh határállomáson, de nem akadályozzák a forgalmat, jelentette be Jan Veleba a Mezőgazdasági Kamara elnöke.

Ahogy már korábban arról én is beszámoltam a blogomon a felháborodást és tiltakozást az váltotta ki, hogy az Interspar üzleteinek felében nemrégiben minőségi és mennyiségi kifogásokra hivatkozva beszüntette a cseh sertéshús értékesítését, és helyette a Ausztriából származó sertéshúst értékesít. Az Ahold és a Tesco áruházláncok szintén forgalmaznak külföldi húst.
A Mezőgazdasági Kamara szerint a cseh sertéstenyésztők a külföldről származó sertéshús miatt éves szinten 2,4 milliárd koronát vesztenek.

Petr Gandalovic Mezőgazdasági Miniszter üdvözölte a gazdák döntését, hogy a tiltakozás egy kevésbé radikális formáját választották.
Az érintettek összejövetelét követően Helena Piskovska, a Cseh Kereskedelmi és Turizmus Szövetség elnöke, megerősítette, hogy a kereskedők folytatni fogják a megbeszéléseket a feldolgozók és a termelők képviselőivel.

A sertéstenyésztők szerint az alacsony gabonatermés átlagosan 15 %-kal növelte költségeiket, míg az átvételi árak 17 %-kal csökkentek.

Forrás: launch.praguemonitor.com

Megvan az első, EU minősítéssel rendelkező bolgár sertéslánc

A Tandem az első olyan bolgár vállalat, melynek a húsfeldolgozás minden állomását jóváhagyta az EU. Az EU állatorvosai kiadták az EUs termelési és kereskedelmi engedélyt a szófiai Tandem kolbász üzemnek, és a popovói Tandem vágóhídnak, mely a kolbász alapanyagának 90 %-át biztosítja. A vállalatnak a Várna körzetében lévő Slanchevo faluban található Manex sertéstelepe szintén teljesen megfelel a fontos EU előírásoknak.
Bulgária Nemzeti Állatgyógyászati Szolgálata 140 körüli vágóhidat és húsfeldolgozót regisztrált, de csak egy tucatnak van közülük EU engedélye. Másik 6 engedélykérelmet a jövő héten vizsgálnak felül az EU hatóságai.

forrás: news.dnevnik.bg

Folyamatosan növekvő holland sertésexport

2007-ben tovább növekszik a holland hízó és malac exportja.

Ezt a következtetést a holland Élőállat és Hús Terméktanács által közreadott adatokból lehet levonni.

Malacok

A 10. hétig a hollandok 904.689 malacot értékesítettek külföldre, ami 10,8 %-os növekedés 2006 azonos időszakához képest.
A növekedés fő felvevőpiaca Olaszország, Spanyolország, Belgium, Magyarország és Horvátország volt. Kevesebb sertést exportáltak Romániába és Lengyelországba.

Hízók

A hízósertések piacán 4,7 %-os növekedést lehet látni - ami 606.466 állatnak felel meg.
Több hízót szállítottak a német és belga vágóhidakra, míg az olasz és magyar vágóhidak kevésbé érdeklődtek.
Az elmúlt évben a holland malac és hízó tenyésztők rekord mennyiségű állatot exportáltak.

Forrás: pigprogress.net

2007. 12. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,02

vasárnap, március 18, 2007

EU szakértők tárgyaltak a hústermékek oroszországi exportjáról

Az EU állatorvosi küldöttsége utazott Moszkvába március 12-én, hogy megállapodjon a hús- és más mezőgazdasági termékek Oroszországba történő szállításáról.
Korábban e hónapban orosz fogyasztóvédelmi felügyelők felfüggesztették az USA-ból, Franciaországból, Németországból, Brazíliából és Urugvájból származó hús importját szalmonellával kapcsolatos aggodalmak miatt. Több mint 200 tonna baromfi-, marha- és sertéshús januári vizsgálata során kiderült a húsok szalmonella fertőzöttsége.
Az Orosz Állat- és Növényegészségügyi Felügyelet Szövetségi Szolgálata figyelmeztetett, hogy az EU-ból származó hús importjának felfüggesztéséhez vezethet, ha az Európai Bizottság nem tudja megfelelő módon bizonylatokkal igazolni a termék minőségét.
Az EU-ból 2006-ban sorozatosan behozott nem biztonságos húskészítményekre hivatkozva a felügyelet azt javasolja, hogy minden EU tagállam nyújtson be terveket az állatokban, húskészítményekben és takarmányokban előforduló tiltott és veszélyes anyagok ellenőrzésére vonatkozóan 2007-re. A Felügyelet szerint néhány az EU-ból származó hússzállítmány „nem felelt meg az orosz állategészségügyi előírásoknak.”
Oroszország 2005. novemberi tilalma a Lengyelországból származó hús és egyéb mezőgazdasági termékekre vonatkozóan ahhoz vezetett, hogy az új EU tagállam megvétózta az új kereskedelmi és energiaügyi együttműködési tárgyalások megkezdését Moszkva és Brüsszel között, mely a jelenleg érvényes 2007 végén lejáró együttműködési szerződést váltaná fel.
Forrás: RIA Novosti

Mezőgazdasági árak, 2007. január

Az agrártermékek termelőiár-szintje 2007 januárjában 14,3%-kal növekedett az előző év januárjához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 25,9%-kal, az élő állatoké és állati termékeké 3,0%-kal emelkedett.
...
A vágóállatok termelői árai 2007 januárjában gyakorlatilag nem változtak 2006 januárjához képest. A vágóbaromfi ára nőtt (10,9%-kal), a vágósertésé csökkent (6,7%-kal).
...

Forrás: KSH

Lehetséges állománycsökkenés a lett sertéstenyésztőknél

A takarmány, és más költségek növekedése arra ösztönözheti a lett sertéstenyésztőket, hogy csökkentsék állományaik méretét, figyelmeztetett Varis Simanis a Lett Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke.
Számos sertéstenyésztő tapasztalta már meg a veszteséget mondta, és a helyzet tavasszal még rosszabbra fordulhat, amikor a termelők kifogynak majd a gabonakészleteikből.
Míg a gabonaárak felszöktek az értékesítési árak lezuhantak, állította Simanis. „Míg tavaly a sertéseket 1,08-1,09 €/kg-ért értékesítettük, most az átvételi ár 0,99-1,02 € kilógrammonként” jegyezte meg.

Üres sertésgyomorral sokat lehet spórolni

A holland élelmiszeripari csoport a Vion azt javasolja a sertéstenyésztőknek, hogy üres gyomorral értékesítsék sertéseiket.

Hollandiában a vágóhidakon minden héten 500 tonna emésztetlen takarmányt dobnak ki, mely a sertések beléből és gyomrából kerül elő. A megsemmisítés éves költsége körülbelül 650.000 € (162.500.000 Ft). Egy átlagos levágott sertés 3-3,5 kiló emésztetlen takarmányt tartalmaz.
A költségek növekedése mellett az emésztetlen takarmány növeli a vágott féltestek bakteriális fertőzésének veszélyét is.
Mivel a vágást megelőző 12-16 órában elfogyasztott takarmány már nem hasznosul testtömeggyarapodásra, így a Vion szakembere szerint a sertések takarmányozását ennyivel korábban abba kellene hagyni.
A példa kedvéért, ha feltételezzük, hogy a gyomor- és béltartalom 35%-os szárazanyag tartalommal rendelkezik, akkor könnyen kiszámítható, hogy a 3,5 kg emésztetlen takarmány 1,2 kg szárazanyagnak felel meg. Amennyiben az átlag takarmány árát 0,18 €/kg-nak (45 Ft) vesszük, akkor minden egyes eladott sertéssel 0,22 €-t (55 Ft) dobnak ki az ablakon. Így végigszámolva a végeredmény egy évente 5.000 hízót forgalmazó telep esetében 1.100 € (275.000 Ft).
Hollandiába néhány vágóhídon kísérleti jelleggel visszajelzést adnak a termelőknek az általuk beszállított sertésekben talált gyomor- és béltartalom tömegéről.

Számomra a fenti híradás több dologra világít rá:
  1. A hollandoknál már sertésenként 50-60 forint is komoly hangsúlyt kap, ami azt támasztja alá, hogy a.) a hollandok sajnálnak minden kidobott centet, amit a saját zsebükben is maradhatna b.) csökken a sertéstartás egységre jutó jövedelmezősége, és minden centet meg kell fogniuk a túlélés érdekében c.) nem számítanak arra, hogy a helytelen gazdálkodásuk miatti veszteségeikért az állam kárpótolná őket
  2. Rendelkeznek olyan tenyészállatokkal, melyek utódai nem, vagy kevésbé nőnek szét, így egyszerre lehet őket vágóhídra szállítani, ezáltal megoldható az etetők szállítást megelőző elzárása és az istállók egyszerre ürítése
  3. Amennyiben a hazai termelők nem veszik át ezt a gondolkodást és nem fordulnak azok felé a tenyészállatok felé, melyek biztosíthatják a homogénebb hízóállományt ismét egy lépéssel le fogunk maradni a versenytársaink mögött
  4. Ismét egy olyan lépés a vágóhidak részéről (Hollandiában), mely igazában nem kerül pénzükbe, de a figyelem ráirányításával segítheti alapanyag beszállító partnereit, hogy jobban gazdálkodhassanak

szombat, március 17, 2007

Az osztrák határ lezárására készülnek a cseh sertéstartók

Cseh sertéstenyésztők bejelentették az osztrák határ lezárására vonatkozó terveiket, az Ausztriából származó sertéshús behozatala miatt.

A cseh sertéstenyésztők a teljes összeomlás szélén állnak, nyilatkozta Jan Veleba a Cseh Agrárkamara elnöke, aki az Ausztriából érkező importot hibáztatta ezért.
A blokádra március végén kerül sor amennyiben az osztrák hatóságok nem tesznek valamit a helyzet megoldására.

Csehország fő sertés beszállítói Németország, Lengyelország és Ausztria. Az Agrárkamara adatai szerint a cseh szupermarketekben forgalmazott sertéshús körülbelül 50%-a a határon túlról származik. Az elmúlt évben A Cseh Köztársaság 112.000 tonna sertéshúst importált, ami négyszer több a 2003-as mennyiségnél.

A bejelentésre adott európai reakciók nem voltak valami pozitívak. Petr Gandalovic a cseh mezőgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy európai piac egységes, melynek a Cseh Köztársaság is része. Véleménye szerint az ország aligha van abban a helyzetben, hogy kereskedelmi korlátozásokat vezessen be. "Az egyetlen amit tehetünk, hogy ellenőrizzük, hogy az értékesített húsok megfelelnek-e valamennyi előírásnak és rendelkeznek-e valamennyi pecséttel, amivel rendelkezniük kell," mondta.

Martin Hruska az Interspartól azt mondta, hogy a cseh feldolgozók sem megfelelő mennyiségben, sem minőségben nem voltak képesek a szükséges termékeket beszállítani. "Ez okból az értékesített húsok egy része továbbra is import lesz, habár a marhahús 80%-a például a cseh tenyésztőktől származik," tette hozzá.

Drasztikus lépések a horvátországi sertéspestis terjedésének megakadályozására

"Az egész ország területén betiltottuk a sertések szállítását, a sertés kiállításokat, a moslékkal való takarmányozást, és a szabadtéri tartást," mondta a mezőgazdasági minisztérium szóvivője.
A drámai lépések meghozatalát az indokolta, hogy míg két hete mindösszesen két megyében volt kimutatható a sertéspestis, addig ez napjainkra 6-ra nőtt a 21-ből.
A fent említett intézkedéseket nem alkalmazzák a nagyüzemi sertéstartóknál, mivel ők már korábban maguktól is szigorították a járványügyi előírásaikat.
Ebben az évben már közel 1.000 sertést kellett kényszervágni Horvátországban.
2006-ban egy hasonló járvány miatt 11.000 sertést vágtak le, mely körülbelül 1,1 millió €-s veszteséget okozott.

2007. 11. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,02

péntek, március 09, 2007

2007. 10. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,02

szerda, március 07, 2007

Mikorra lesz nyereséges a sertéságazat?

A négymilliós sertésállomány – ami történelmi mélypont – további félmillióval csökkenhet a közeljövőben. A Vágóállat és Hústermék Tanács szerint javulás 2007 májusától várható. Ekkortól ugyanis hasonló támogatást kell működtetni minden uniós tagországban.

Horn Péter akadémikus szerint azonban más is hiányzik a sikerhez. Ő először még a 90-es évek legelején kongatta meg az akadémián a vészharangot, és arra kértem a jelenlevőket, hogy az állami támogatási rendszer minden energiájával támogassa a sertéságazatot, mert ha belépünk az unióba, a magyar sertéstenyésztők globális versenynek lesznek kitéve, amire fel kell készülni. A támogatást szükségesnek látta a technológiai, technikai korszerűsítésre, a szakmai színvonal növelésére és az integrációra. Ezt írásba is adták ágazatokra lebontva, mégsem így történt, a támogatási pénzek nem a korszerűsítésre, a versenyképesség megerősítésére mentek el, hanem a meglévő módszerek fenntartásra és tovább éltetésére. És ez nagyon hiányzik most, mondta el az akadémikus. A nyugat-európai gazdaságokban hatalmas fejlesztések mentek végbe (klimatizálás, automatizált etetés, takarmánygyártás), és az integrációs elemeket is rendbe rakták. Ott ezek ma a meghatározói a világpiaci áraknak és a versenyképességnek. Ez az alapkövetelmény az átlagos vagy a világ átlagtrendjébe belesimuló sertéstípusokra vonatkozik. Ami a tőkehúsnak meg a termékeknek azt a szektorát, termeli, amiből legtöbb kell. Itt kő kemény ilyen kritériumok vannak.
  • Aki, olyan piaci szegmenseket céloz meg, amely hajlandó egy más árban és más minőségben gondolkodni, ott az adott sertés típushoz, az adott környezethez igazodó technológiát kell nagyon jól megcsinálni. De ott sokkal többet el lehet ismertetni. Ez vonatkozik például a mangalicásokra is. Azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy a mai sertéstípusokkal is lehetne más típusú termékeket előállítani. Én jártam nagyon sok helyen a világban, és igény lenne olyan sertésre is, aminek íze van. És ezt valószínűleg nagyobb súlyú disznóból kellene megcsinálni, így egész más árakat tudnának elérni.

Berta Béla interjúja nyomán

Forrás: radio.hu

hétfő, március 05, 2007

Az idei harmadik sertéspestises eset Bulgáriában

Az állategészségügyi hatóságok újabb 285 sertés vágását rendelték el Bulgária keleti részén.

A betegség Zlatar nevű falu közelében tört ki, ahol az előző hónapban már felütötte fejét a betegség. A mostani fertőzést a korábbi kitöréskor vírussal fertőzött víz elfogyasztása okozta.

Holland termelési eredmények

Romlott az átlagos takarmányértékesítés a holland hízósertéseknél 2005-ről 2006-ra. A növekedés 0,02, így 2006-ban elérte a 2,93 kg/kg-ot.
Ezen eredményromlás az átlagos takarmányárak növekedésével együtt 0,03€-s költségnövekedést eredményezett elérve így a 0,47€-s (120 Ft) takarmányköltséget minden egyes ráhizlalt kilónál, derül ki a ForFarmers takarmánykeverő és az Agrovision szoftver cég előzetes adataiból .

Hozamfokozó antibiotikumok tilalma
A ForFarmers takarmányos vállalat véleménye szerint a takarmány értékesítés és a takarmányköltség romlása főleg a hozamfokozó antibiotikumok 2006. január 1.-ével történt betiltásának következménye.
Ezen adatok ellenére a technikai eredmények jobbak voltak 2006-ban, ha az egy évvel korábbihoz hasonlítjuk őket. A színhús százalék 56,3%-ról 56,5%-ra növekedett, és a hizlaldai kiesés 3,0%-ról 2,8%-ra csökkent.

Vágási súly növekedése
A hízó sertések vágási súlya fél kilóval növekedett és elérte a 116,1 kg-ot. A hasított súly is nőtt 0,3 kg-mal 90,3 kg-ra. A hízó sertések testtömeggyarapodása 2 grammal 772 grammra csökkent.

vasárnap, március 04, 2007

Elhunyt Pardi Tibor

Szomorú hír járta be a hazai sertéstenyésztőket a héten. Elment egy igazi sportember,
elhunyt Pardi Tibor.
Egy olyan céget irányított, mely a hazai sertéstenyésztés egyik meghatározó vállalata. Amikor a vállalat élére került sokan úgy gondolták, hogy Lajost nem fogja pótolni. Nem lett igazuk. A vállalat az ő irányítása alatt is egyre fejlődött és továbbra is komoly fejtörést okozott a piaci versenytársaknak. Azon a néhány megbeszélésen, melyet személyesen folytattunk érezni lehetett, hogy tudja milyen céljai vannak, és hogy nem csak a medencében, de az üzleti életben is szívét lelkét beleadva a fair play szellemében tud küzdeni.
A magam, és azt gondolom a hazai sertéstenyésztők mindegyikének nevében őszinte részvétem fejezem ki családjának, akik nem egy munka- vagy versenytárstól, de egy férjtől és édesapától búcsúznak.

Új tulajdonosa van a Kabai Tápnak

A holland CEHAVE megvette a HAGE Zrt-től a Kabai Tápot. A modern takarmánykeverő évente 90.000 tonna késztápot és koncentrátumot gyárt. A vállalat kiváló alapanyagtároló kapacitásokkal rendelkezik.
A Kabai Táp az eddigi magyar vezetőséggel folytatja a munkát. Természetesen a lehető leggyorsabban megtörténik a CEHAVE szakembereinek bevonásával a menedzsment és a termelésben résztvevő szakemberek számára az ismeretek átadása.

A CEHAVE vállalat, a Cehave Landbouwbelang szövetkezethez tartozik, melynek közel 5.300 holland gazdálkodó a tulajdonosa. Az 1.600 főt foglalkoztató cég kérődző, sertés, baromfi és ló tápokra szakosodott vállalkozás. Hollandia legnagyobb és Európa egyik legnagyobb takarmány gyártójaként évente több mint 2,5 millió tonna késztápot forgalmaz. Az éves forgalma eléri az éves 700 millió eurós (178 és fél milliárd forintos) árbevételt. A késztápok mellett premixeket, koncentrátumokat, speciális takarmányokat és élelmiszer-feldolgozási melléktermékeket forgalmaz. A 6 hollandiai takarmánykeverője mellett üzemekkel rendelkezik Belgiumban, Németországban, Lengyelországban és Kínában. Az Ukrajnában peig egy új üzemet építették fel.
A vállalat évente 3 millió eurót (több mint 375 millió forint) fektet kutatásokba és fejlesztésekbe.

péntek, március 02, 2007

2007. 9. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,02