Oldalak

csütörtök, április 30, 2009

Tömeges elbocsátás a Herz Szalámigyárnál

Finanszírozási gondok miatt a napokban 130 ember elbocsátását jelentette be a munkaügyi központnak a Herz Szalámigyár Zrt., holott éppen a napokban kapott uniós védelmet egy terméke; a társaság egyelőre egyeztet a hitelezőjével a szükséges pénz megszerzéséről - írja a csütörtöki Népszabadság.

A lap szerint az elmúlt négy hónapban számottevően csökkent a termelés, mert bár termékeire - különösen az uniós védelem bejelentése óta - megnőtt az igény, de a cégnek komoly finanszírozási gondjai vannak.
A Herz teljes hitelállománya mintegy négymilliárd forintra tehető, amelyet át kellene alakítani, ám egyetlen hitelezőjével, a CIB Bankkal erről egyelőre nem tudott megegyezni, és a bank a zavartalan működéshez szükséges többlet forgóeszközkölcsönt sem biztosítja - mondta a Népszabadságnak Nagy Endre vezérigazgató.
A cég már december végén a kormányzathoz fordult segítségért. A napokban azt a tájékoztatást kapták, hogy várhatóan két héten belül megszületnek azok a kormányrendeletek, amelyek lehetővé teszik a Herzhez hasonlóan nehéz helyzetbe került nagyvállalatok állami megsegítését. A Herz a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) is kért hitelt - olvasható a Népszabadságban.

forrás: origo.hu

kedd, április 28, 2009

Mexikóiinfluenza járvány

Igen kedves olvasóm, mexikóiinfluenza és nem sertésinfluenza!

Legalább mi sertéstenyésztők legyünk pontosak e témakörben, ha már a média nem veszi a fáradtságot ehhez, és könnyedén veszélybe sodor egy teljes mezőgazdasági ágazatot.
Jelenlegi ismereteink szerint a jelenlegi influenza törzsnek körülbelül annyi köze van a sertéshez, mint a kertésznek a kert eszéhez. A kapcsolat annyi, hogy a jelenlegi járványos megbetegedéseket okozó vírus a humán-, a madár- és a sertésinfluenza örökítő anyagából rekombinálódott új kórokozó. Ezt a vírust eddig még soha, egyetlen egy sertésből sem mutatták ki a világon, és most is csak cseppfertőzéssel terjed emberről emberre, így a sertéshez semmi köze!
A jobb eligazodás érdekében a blog jobb oldali oszlopának tetején számos hírforrás linkjét elérhetővé tettem, hogy akit jobban érdekel ez a téma, az naprakész (még inkább órára, vagy percre) információkhoz juthasson.

hétfő, április 27, 2009

Cél a közvetlen értékesítés fejlesztése

Párizs, 2009. április 23.

Emlékeztetőül: Franciaországban a közvetlen értékesítés rendszere igen elterjedt, főként az ország déli és északi területein. 2005-ben 88600 gazdaság foglalkozott közvetlen értékesítéssel, amely a gazdaságok 16,3%-t teszi ki. A szóban forgó gazdaságok 47%-a a megtermelt alapanyagokat fel is dolgozta. Ezek a gazdaságok jelentős munkaadóknak is bizonyulnak (a teljes munkaidőben foglalkoztatottak által elvégzett munkaórák 26,1%-t ezek a gazdaságok adják).

Michel Barnier francia mezőgazdasági és halászati miniszter 2009. április 14-én, olyan akciótervet hirdetett meg, amellyel a mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítési lehetőségének fejlesztését tűzték ki célul. Franciaországban egyébként már létezik olyan egyesület, az AMAP (Association pour le maintien d'une agriculture paysanne), amely éppen arra törekszik, hogy direkt kapcsolatot teremtsen fogyasztó és termelő között.
Közvetlen értékesítés alatt egyrészt a direkt értékesítést valamint a maximum egy közvetítő bevonásával történő értékesítést értik (pl. szedd magad akció, helyi piacok, a termelő házhoz szállítja az árut, Internetes értékesítés, szervezett értékesítés pl. az AMAP-on keresztül, éttermek, fűszerüzletek, stb.)

A bejelentett program alapját azok a konklúziók adják (a teljes tanulmány francia nyelven megtekinthető: az alábbi címen), amelyet az a munkacsoport adott, amelyet a Grenelle-i Környezetvédelmi Üléseket követően hívtak életre. Az akcióprogram célja, hogy a bevásárlói kosarakban emelkedjék azon termékek aránya, amelyeknek épp szezonja van, illetve azoké, amelyeket az értékesítő hely közelében termeltek. Ez mind a fogyasztók, mind pedig a termelők számára előnyökkel járna. A direkt értékesítés megfelelő választ ad arra a fogyasztói elvárásra, miszerint a fogyasztók egyre inkább keresik az autentikus, éppen szezonnal bíró, a közelben termesztett termékeket. A fogyasztók számára továbbá az is egy szempont, hogy a terméket előállítóval közvetlen kapcsolatot teremthetnek, aki pontos választ adhat, az általuk feltett kérdésekre. A közvetlen értékesítés a fenntartható mezőgazdasági termelés és a vidéki területek fenntartható fejlődését is elősegítheti, hiszen számos szereplőt mozgat meg: termelőt, kisfeldolgozót, helyi kiskereskedőket, éttermeket, helyi közösségeket és természetesen a fogyasztókat. A környezetvédelmi kihívásokra is megfelelő választ ad (kevesebb csomagolóanyag használat, kevesebb CO2 kibocsátás).
A termelő szempontjából is kedvező a rendszer, hiszen így a megtermelt áru eladásából származó bevételből nagyobb arányban részesülhet. Elősegíti a gazdaságok diverzifikációját és így munkahelyeket teremt.

Az tény, hogy, amíg ez az értékesítési forma helyi szinten kitűnően működhet, addig magasabb szintre már csak nehezen lehet átültethető. Azonban még akkor is, ha ez a rendszer a jelenleg domináló termelési és értékesítési modellek mellett csak elenyésző részt képez, mégis lehetőség van felfuttatására. A közvetlen értékesítés 3 jelentős problémára is megoldást kínál: a termelők és kereskedők közötti kapcsolatok rendezésére, a fenntartható fejlődés kihívásaira, a vidék és a városok kapcsolatának helyreállítására.

Ez az akcióterv (az akciótervről készített összefoglaló az alábbi címen érhető el) jól beleillik egyébként a Francia Mezőgazdasági Minisztérium azon politikájába, amely szerint a fogyasztók részére megbízható, változatos és fenntartható módon előállított termékeket kell kínálni. Az akcióterv 4 nagyobb programja összesen 14 intézkedést foglal magába. A 4 nagy program a következő:
1) Bővíteni a közvetlen értékesítéssel kapcsolatos ismereteket;
2) A gazdák számára megfelelő képzési programok biztosítása a közvetlen értékesítésről (pl. szakiskolákban);
3) Segíteni kell a gazdákat abban, hogy a közvetlen értékesítés rendszere mellett kötelezzék el magukat (elősegíteni termőföldhöz, állami támogatáshoz és kedvezményes banki hitelekhez való hozzájutásukat - pl. vidékfejlesztési hálózatok segítségével megfelelő tervek kidolgozása);
4) A közvetlen értékesítés rendszerének jobb szervezése (olyan leírás elkészítése, amelyben a különféle közvetlen értékesítési rendszerek alapvető működési kritériumait határoznák meg).

A fent felsorolt 4 program megvalósítása a Régiók szintjén más és más formában működhet. A Régióknak 2009. év végére kell ezzel kapcsolatos elképzeléseiket elkészíteni.

szerző: Pallaga Viktória

forrás: fvm.hu

Szerk.: Itthon is szükség lenne egy ilyen programra.

Indul a nagy nemzeti disznólkodás!

A magyar tenyészállat, a hazai takarmány és sertéshús kiváló minőségét előtérbe helyező és a magyar termék fogyasztásának növelését, népszerűsítését célzó nemzeti sertéstenyésztési program indul - jelentette be Gráf József agrárminiszter pénteken Hódmezővásárhelyen.

A nemzeti sertéstenyésztési program hazai sertéstenyésztésen, hazai sertéstartáson, hízó-előállításon alapuló, minőségbiztosítás keretében működő rendszer lesz - mondta a mezőgazdasági miniszter a sertéstartó és -tenyésztő szervezetek vezetőivel közösen tartott sajtótájékoztatóján.A miniszter, aki sertéstenyésztőként elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez, az MTI szerint hozzátette: a programban előírt módon előállított termék a Minőségi Magyar Sertéshús logót fogja viselni.

forrás: szabadfold.hu

megjegyzés: kíváncsi leszek, hogy mi lesz a magyar tenyészállat és takarmány definíciója... Vajon a külföldi tenyésztő vállalatok kiesnek, és megmaradnak a külföldön született magyar lapály és magyar nagyfehér állatokkal termelő gazdaságok? A külföldi tulajdonú takarmánygyártókra, akik a premixet, vagy a kész malactakarmányt is külföldről hozzák vajon milyen sors vár?
Azzel a témával immáron közel két éve foglalkoztam itt a blogon, és a véleményem azóta sem változott e témában, így akit érdekel, annak ajánlom figyelmébe az alábbi linken elérhető írásomat.

péntek, április 24, 2009

Egy figyelemfelkeltő ajánlat



csütörtök, április 23, 2009

Elindult a RATTLEROW SEGHERS magyar nyelvű weblapja!

Úgy gondolom már sokan vártak erre az alkalomra, hogy magyarul is hozzáférhessenek a Rattlerow Seghers weboldalához. Hosszas szervezés után lehetővé vált ez is, így az idei hódmezővásárhelyi kiállítás előtt (ahol a cég saját standdal is jelen lesz) beindítottuk a honlap magyar változatát.

A weblap aloldalai számos téma köré csoportosulnak, úgy mint:


A hazai termelők számára talán a legizgalmasabb mégis a saját telepi utánpótlás előállításával foglalkozó rész a GENmatch® lesz.

Csak sarkalni tudok mindenkit, hogy látogassa meg az oldalt és biztos vagyok benne, hogy megtalálja a számára hasznos információt a vállalattal, illetve a termékeinkkel kapcsolatban.

Amennyiben szeretne naprakész információkhoz jutni a RATTLEROW SEGHERS-ről, úgy iratkozzon fel a hírlevélre. Aki ezt április 23 és 30-a között teszi meg az egy sorsoláson is részt vesz, melynek további részleteit a weblapon találja meg.

Ha bármilyen további kérdése lenne, kérem lépjen kapcsolatba velünk a 06-22-454-114, vagy a 06-22-454-164-es telefonszámok valamelyikén.

kedd, április 14, 2009

Németország betiltja a gm-kukorica termesztését

Németországban tilos lesz a genetikailag módosított kukorica termesztése - közölte kedden a német mezőgazdasági miniszter. Ilse Aigner szerint jogosan feltételezhető, hogy a Monsanto cég által kifejlesztett MON 810 elnevezésű genetikailag módosított kukorica "veszélyt jelent a környezetre".

forrás: origo.hu

Rövidhírek Kanadából

  • A Quebec-i Les Aliments Lucyporc nevű sertésfeldolgozó lett Kanada első integrált sertésfeldolgozója, amely regisztrációt nyert és exportálhat az Európai Unióba. A kanadai sertéságazat a tényt jelentős sikerként könyvelte el, és több hasonló üzem regisztrációját és jóváhagyását tűzte ki célul. Kanadai részről az európai export egyre inkább fontosabb lesz, mert csökkenteni szeretnék az ágazat amerikai exportfüggőségét.

  • A szövetségi kormányzat kiterjesztette a sertés tenyészállomány-selejtezési program hatókörét. A 2008-ban meghirdetett támogatás eredetileg 2007. november 1-je és 2008. november 30-a között selejtezett állatokra volt igénybevehető, azonban az eredeti határidőre beérkezett kérelmek a tervezett 150 ezer helyett csak 121 ezer anyakocát érintettek. Ezért a kormányzat márciusban döntött a program 2007. augusztus 1-je és október 31-e között levágott állatokra történő kiterjesztéséről.

szerző: dr. Tóth Attila

forrás: fvm.hu

csütörtök, április 02, 2009

Finnország–genetikai hiba a sertéseknél

A 90-es évek végén a finn nagyfehér (yorkshire) sertésállományt egy genetikai hiba tartotta rettegés alatt, mely riasztó mértékben terjedt és terméketlenséget okozott.

A sertés 16-os kromoszómáján található hibás KPL2 gén miatt a spermák rövidfarkúak lettek és nem mozogtak. A recesszív genetikai hiba semmilyen más tünetet nem okozott a sertéseknél.

Az MTT Agrifood Research Finland kutatója Anu Sironen doktori kutatásában térképezte fel a hibás gént. A KPL2-es gén szekvencia analízise során talált egy beépült retrotraszpozont, egy olyan DNS darabot, mely függetlenül vándorol a gazdasejt genomjában. Ezek a vándorló elemek minden növényben és állatban megtalálhatóak.

Sironen egy pontos DNS tesztet is kifejlesztett, mellyel a hibás gént hordozó állatokat 100%-os megbízhatósággal lehet azonosítani. Az eljárás a PCR technológián alapul. A módszer lényege, hogy a KPL2 gén adott szakaszát felszaporítják és detektálják a retrotranszpozont, amennyiben jelen van. A tesztet 2006 óta használják a finn sertéstenyésztésben.

forrás: farming.com

Szerk. megjegyzése: remélhetőleg a hazánkba beérkező kanok is szűrve vannak ezzel a módszerrel és csak a homozigóta negatív állatok kerülhetnek köztenyésztésbe. Még elgondolni is szörnyű mi történne, ha egy kiemelkedő teljesítményű, emiatt sokszor használt, mesterséges termékenyítő állomáson lévő kan elhintené a magjával ezt a nemkívánatos génhibát is a hazai törzstenyészetekben.

szerda, április 01, 2009

Tovább drágul a sertés

A csökkenő külső- és belső kereslet, valamint az élősertés árának emelkedése miatt 5-10 százalék közötti mértékben csökkenhet az idén a húsipar termelése - mondta Éder Tamás a Magyar Húsiparosok Szövetségének (MHSZ) és az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének társadalmi elnöke sajtótájékoztatón szerdán.

Az MHSZ húsvéti rendezvényén Éder Tamás rámutatott: a húsipar egyik alapanyagát képező élősertés ára 2009-ben 10-15 százalékkal tovább növekedhet az előző évhez képest, miután már tavaly is jelentősen csökkent a magyarországi sertésállomány - 13 százalékos eséssel 3,4 millió állatra -, valamint jelentősen megnőtt a kereslet a magyar vágóállat iránt Romániában is - írja az MTI-eco.

Emellett akár 5-10 százalékkal csökkenhet a belső és a külső kereslet a húsipari termékek iránt idén, miközben az ágazatnak a gazdasági válság miatt jelentős finanszírozási gondokkal is meg kell küzdenie.

forrás: napi.hu