Oldalak

péntek, július 24, 2009

Sertésállomány 2009. június 1.

Az eddigi években minden állatstatisztika megjelenési dátuma jó előre fel volt tüntetve a KSH honlapján. Mivel ebben az évben erről valahogy elfeledkeztek, felhívtam hát a KSH információszolgálatát, de a telefon túlvégén lévő hölgy csak ugyan azzal a hiányos tájékoztatási naptárral rendelkezett, mint én, így legnagyobb sajnálatára, de ezzel az adattal nem tudott szolgálni.
A mai napon már elunva a várakozást elkezdtem kutakodni a KSH honlapon, és megtaláltam az okot, hogy miért kezelték oly titkosan ezeket az adatokat. Ennek a neve pedig: szégyen.

Szégyen, hogy a hazai sertésállomány 2009 núnius 1-jei állapot szerint alig haladja meg a 3 milliót (3.181 ezer) amelyből 225 ezer a kocaállomány.

Ez a létszám a sertésállományt tekintve a 2008 augusztusi számadatokhoz képest 528 ezerrel (-14,24%) csökkent, míg kocaállományunk 21 ezerrel (-8,54%) lett kevesebb.
2008 december 1-jéhez képest a csökkenés 202 ezer darab sertés, melyből a kocaállomány 5 ezer darabot tesz ki.
Ha a gazdálkodási formák szerinti megosztlását vizsgáljuk az állománynak, akkor azt láthatjuk, hogy gazdasági szervezetek tartják a sertésállomány 68,75%-át, míg a kocaállománynak 70,22%-a található a kezükben.

szerda, július 15, 2009

Sertés a szabadban?

Parlagfű helyett kocatartás és malacnevelés a szabadban, avagy van-e alternatívája Magyarországon a zárt nagyüzemi sertéstartásnak? A barcsi példa bizonyítja, ha valami megszűnik helyét átadja valami másnak..."

2008. tavaszán hosszú mérlegelés után tulajdonosi kezdeményezésre a részvénytársaság igazgatósága a Viktor pusztai 800 kocás sertéstelepünk bezárása mellett döntött.

A döntés, amit kényszerűen vettem tudomásul nagyon felkavart és csak annyit éreztem, hogy az lehetetlen, hogy ne legyen sertéstenyésztés Barcson. Korábban dolgoztam a Rattlerow sertéstenyésztő szervezetnél, ahol megismertem ezt a kiváló tulajdonságokkal rendelkező nagyon sokoldalú hibridet. Egy angliai szakmai út kapcsán pedig látóterembe került ugyanennek a sertésnek egy szokatlan itthon nem ismert szabadban történő tartási módja. Ott szántóföldeken kalászosok után, meghatározott, több éves rotációban tartják ezeket az egyébként igen intenzíven termelő állatokat. Ez nagyon felkeltette az érdeklődésemet, mert nagyon egyezett azokkal az elképzelésekkel, amelyek bennem felmerültek egy esetleges új kezdeményezés indítása kapcsán. Ilyen feltételnek gondoltam egy magas egészségügyi megítélésű állomány olyan helyen történő elhelyezését, ahol korábban sertéstartás még nem történt. Másik alapvető feltétel a megvalósítás viszonylag alacsony költség,- és időigénye, ami által az állatok fogadására a gazdálkodás megkezdésére a lehető legrövidebb időn belül sor kerülhetett. A korábbi magyarországi próbálkozások a hagyományos fajták vagy legfeljebb a tenyész süldők ilyen formában történő felnevelésére irányultak.

Le szeretném szögezni: az a törekvésem, hogy a nálunk folyó sertéstartás, az elhelyezés kivételével minden elemében ( takarmányozás, tenyésztés, szaporítás, munkaszervezés ) a sertés tenyésztésben ma ismert legmodernebb eszközök és módszerek felhasználásával történjen. Hiszem, hogy a sertések szabadban történő elhelyezése jobb állategészségügyi helyzetet teremt mint amit egy átlagos nagyüzemi zárt technológia mellett biztosítani lehet. Meggyőződésem, hogy ezáltal a kiesésből eredő veszteségek jelentősen mérsékelhetőek és lehetőségünk nyílik arra, hogy tenyészállatainkat hosszabb időn át, több cikluson keresztül termelésbe tartsuk. Ezen túl a szabadban történő elhelyezés esetében a gyógyszer és a közüzemi költségek pl.: víz, gáz, villany, töredékei a zárt tartás esetén megszokottnak. Erre alapozzuk üzleti sikereinket.A szabadban történő elhelyezés ellenére tevékenységünket nem tartjuk biotermék előállításnak, legfeljebb a tartásmódból adódóan ökológiailag átgondoltabb és természet közelibb a végtermék, ami a termékpálya valamennyi szereplőjének csak a hasznára lehet.
Számtalan aggály és kérdés merült fel akkor amikor belevágtunk a megvalósításba. Legnagyobb kockázatot az éghajlati viszonyok közötti különbség jelenti mert Angliában ismeretlen fogalom a kánikula és a szélsőséges hideg. Azóta túl vagyunk februári és júniusi elléseken és annyit leírhatunk, hogy ez nem lehet akadálya annak, hogy szélesebb körben elterjedjen a szabadban való sertéstartás.

Kulcskérdésnek tűnt a vagyonvédelem megvalósítása is, amit a zárt telepeken bevett gyakorlat szerint és annak eszközrendszerével sikerül megvalósítanunk.

A harmadik kérdéskör az állategészségügyi szakhatósággal való együttműködés megteremtése volt, különös tekintettel a terület járványvédelmének megteremtésére, a vadon élő állatok területre történő bejutásának megakadályozására. A drótkerítés és villanypásztor kombináció segítségével elértük, hogy közel egy éves működésünk alatt nem észleltünk betörési kísérletet.

Számomra természetesnek tűnt, hogy a kiinduló állomány gerincét a Rattlerow Seghers, a kezeim között korábban nagyüzemi körülmények között már bizonyított lapály és duroc szintetikus vonalainak keresztezéséből származó landroc kocái fogják adni. Ezekben az állatokban megtalálható az, az őserő amely a szélsőséges viszonyok elviseléséhez szükséges, ugyanakkor rendelkeznek olyan termelési potenciállal, amely bármely más fajtával vagy hibriddel szemben versenyképessé teszi. A termelési célnak megfelelően erre az anyai vonalra vagy közvetlenül végtermék előállító kan spermáját használhatjuk, és hízó végterméket kapunk vagy egy anyai tulajdonságokra szelektált kan használatával tenyész süldőket állíthatunk elő

A sertések kerítéssel körülvett, eltérő méretű úgynevezett tenyész kertekben vannak elhelyezve mely kerítések az álatok felőli oldalon elektromos védelemmel (villanypásztor) is el vannak látva. A kerítések magassága eltérő de mivel ezen kerítések egyben a hagyományos értelemben vett állattartó telepek külső kerítésének felelnek meg ezért mindenkor képesnek kell lenniük az állategészségügyi szempontból veszélyt hordozó vadonélő állatok ezeken történő átjutásának megakadályozására valamint bizonyos vagyonvédelmi szerepe is van. A tenyész kertekben az állatokat az időjárás viszontagságaitól mozgatható, áttelepíthető konténerek védik. Ezeknek alapvetően három változatát különböztetjük meg. A kocák, kocasüldők csoportos elhelyezésére szolgáló nagyobb méretű konténer 15-20 állat számára elegendő. Ezekből annyi helyezhető el egy kertben, hogy a terület állateltartó képességét figyelembe véve 1 ha területre legfeljebb 30-40 koca kerüljön. Az ellő és a szoptató kocák külön elkerített részben az állatok egyenkénti elhelyezésére alkalmas ugyancsak mobil konténerekben találhatóak. A többször ellett kocák összejárhatnak, míg a süldők esetében egy-egy konténerhez külön villanypásztorral elkülönített udvar van az egymás óljába való átjárás megakadályozására. A harmadik fajta mobil építmény egy kifutóval kiegészített négyszög alaprajzú alacsony belmagasságú konténer ól ahol a malacokat a választásuktól a hizlaldába telepítésükig tartjuk növekvő almon. Az etetésük, itatásuk a konténeren belül van megoldva.

A mobil konténerek mindhárom típusát az érdekeltségi körünkbe tartozó fémipari vállalkozás a DRÁVA ACÉL KFT – vel közösen alakítottuk ki a szigetországból hozott információk alapján.

A telepen a termékenyítés és az elletés szakaszos, a többhetes sygma rendszer kialakítása az állományfejlesztéssel párhuzamosan folyamatosan történik. Ennek eléréséhez az ivarzás szinkronizálás Regumate használatával történik. A kocák ivarzás stimulálását tenyészkanok jelenléte segíti, a termékenyítés mesterséges, amelyhez a spermát minden estben úgy vásároljuk.

A takarmányozási rendszerünket a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó ZRT alakította ki. A több fázisú malactakarmányokon túl a süldő, a koca tápokat is készen vásároljuk addig, amíg olyan technológiai színvonalú keverő berendezést nem tudunk működtetni ami az ilyen minőségű takarmánygyártást helyettesíteni tudná. Az állatokat 100 koca állomány nagyság eléréséig egy személy gondozza. A szakmai irányításon túl, amennyiben egy – egy feladat úgy kívánja munkájához további segítséget kaphat.

A sertések fentiekben leírt tartása rengeteg lehetőséget rejt a magyar állattenyésztés számára. Olyan területeket lehet általa hasznosítani amelyek korábban értéktelenek, gyomnövénnyel (parlagfűvel) szennyezettek, elhanyagoltak voltak. A kisüzemi és a nagyüzemi gyakorlata is egyaránt bevezethető. Nagyobb nyilvánosság megteremtésével úgy szolgálhatja a biztonságos alapanyagokra épülő húsfogyasztás szélesebb körű elterjedését, hogy az így előállított sertéshús nem drágább, mint a kommersz húsárúk és ezzel ne jusson a mangalica hús fogyasztás elterjesztésének sikertörténetnek nem nevezhető sorsára."

Rideg Gábortermelési igazgató
DRÁVA-COOP Zrt
Barcs

forrás: vitafort.hu

kedd, július 14, 2009

Könnyítést kell adni a hazai vágóhidaknak

A magyar piacra termelő vágóhidak terheinek enyhítését kérte a kormánytól az MDF nevében Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus szorgalmazta, hogy ezeknek a vágóhidaknak ne kelljen húsminősítési eljárás alá vetniük a helyben történő felhasználás céljára levágott állatok húsát. A húsvizsgálat elvégzése elengedhetetlen, de a helyben fogyasztásra vágott állatok esetében a minősítés, azaz az osztályba sorolás nélkülözhető lépés.

A hazai áruk piacra jutásának egyik legnagyobb akadálya a túlbonyolított minősítési eljárás - jelentette ki a politikus. Ezért az MDF azt szeretné, ha heti tíz vágásig nem kellene minősíteni, valamint minősítési díjat fizetni, így a kisebb vágóhidak heti 50-80 ezer forintos költségtől mentesülnének.

Fontos, hogy a hatósági állatorvosok is egyetértenek ezzel a kezdeményezéssel. A közelmúltban kirobban fuzáriumbotrány rávilágított arra, hogy tovább kell fejleszteni az élelmiszerellenőrzés hatékonyságát, és meg kell könnyíteni a jó minőségű hazai élelmiszerek piacra jutását.

HÁTTÉRANYAG

A friss és egészséges hús érdekében könnyítést kell adni a vágóhidaknak

A közelmúltban kirobbant fuzárium-botrány rávilágított arra, hogy a fogyasztók és a termelők érdekében tovább kell fejleszteni az élelmiszer ellenőrzés hatékonyságát, és meg kell könnyíteni a jó minőségű hazai élelmiszerek piacra jutását. Ezért a Magyar Demokrata Fórum arra kéri a kormányt, könnyítsen a hazai piacra termelő vágóhidak bürokratikus terhein, és heti 10-es vágásszámig törölje el a minősítési díjat.

Az MDF konzervatív pártként gazdasági és élelmiszerbiztonsági szempontból egyaránt kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy a hazai fogyasztásban előtérbe kerüljenek a kiváló minőségű hazai élelmiszerek. Egyfelől ugyanis a világválság idején nemzetgazdasági érdek, hogy helyzetbe hozzuk a hazai termelőket. Másfelől pedig mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a családok asztalára friss és egészséges – lehetőleg helyben készült - élelmiszer kerülhessen. Ezt a kettős célt úgy tudjuk elérni, ha a politika nem gátolja, hanem elősegíti azt, hogy a hazai termelők és a hazai fogyasztók egymásra találhassanak.

A hazai áruk piacra jutásának egyik legnagyobb akadálya a túlbonyolított bürokratikus minősítési eljárás. Természetesen mi is úgy látjuk, hogy a húsvizsgálat elvégzése elengedhetetlen, azonban a helyben fogyasztásra vágott állatok esetében a minősítés, azaz az osztályba sorolás nélkülözhető lépésnek számít. Ezért arra kérjük az agrártárca vezetőjét, hogy változtasson a helyben történő felhasználás céljára levágott állatok húsminősítésére vonatkozó előírásokon, és adjon könnyítést a hazai piacra termelő vágóhidaknak. Javasoljuk, hogy heti 10-es vágásszámig ne kelljen minősíteni, és minősítési díjat fizetni. Ez a módosítás jelentős bürokratikus és anyagi terhet venne le a kisebb vágóhidakat üzemeltető kisvállalkozók válláról.

Amennyiben a kormány megfogadja a javaslatunkat, akkor a kis vágóhidak nem mennek csődbe, a húsáru pedig hamarabb – azaz frissebben – kerülhet a fogyasztók asztalára. Ez a szempont a Magyar Demokrata Fórum számára azért is kiváltképp fontos, mert agrárpolitikánk sarokkövének számít a helyi piacok segítése, a hazai élelmiszerek előtérbe helyezése. Ma már az egész világon belátják, hogy a helyben előállított és elfogyasztott élelmiszerek – az ellenőrizhető eredet és a lerövidült szállítás miatt – frissebbek és egészségesebbek, mint az importáruk. És az sem elhanyagolható szempont, hogy a helyi élelmiszerek esetében nem kell számolni a szállítás, a hűtés és raktározás költségeivel, amelyek a fogyasztók pénztárcáját terhelik, és nem mellesleg komolyan szennyezik a környezetet is.

A helyi piacra termelő vágóhidak minősítési kötelezettségének eltörlése tehát gazdasági-, egészségi- és környezetvédelmi szempontból egyaránt szükséges lépés. Az MDF vallja, hogy ha a kormány képes végre engedni a bürokratikus szorításon, akkor jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a kisebb vágóhidak túlélhessék a válságot, és friss, ellenőrzött eredetű hús kerülhessen a magyar családok asztalára.

forrás: mdf.hu

hétfő, július 13, 2009

A magyar hús exportőrökre vonatkozó orosz szállítási tilalom feloldása, illetve új eljárás más exportőrök ellen

Moszkva, 2009. július 8.
Mint ismeretes, az Oroszországi Föderáció Állategészségügyi és Növény-egészségügyi Felügyelete (Rosszelhoznadzor) tavaly ősszel antibiotikumok, arany sztafilokokkusz és szalmonella jelenléte miatt ideiglenesen letiltotta 10 magyar üzem oroszországi szállításait.

A Rosszelhoznadzor részletesen áttanulmányozta a magyar állategészségügyi hatóság által korábban (2009. február 10-én) átadott dokumentumokat, melyek antibiotikumok és szalmonella jelenlétének kivizsgálására irányultak. Figyelembe véve a vizsgálatok eredményeit és a magyar állategészségügyi hatóság által tett lépéseket, amelyek az Orosz Föderációba szállítandó termékek szigorított laboratóriumi vizsgálatára irányulnak, valamint azt a garanciát, amely biztosítja, hogy az Orosz Föderációba nem kerülhet exportálásra olyan állati eredetű termék, amely nem felel meg az állategészségügyi követelményeknek és normatíváknak, a Rosszelhoznadzor 2009. július 6-tól feloldotta a következő üzemekre vonatkozó ideiglenes szállítási tilalmat az Orosz Föderációba:

HU 22 (Pick Szeged Zrt.), HU 110 (Hungerit Zrt.), HU 105 (Holla Baromfi Kft.) és HU62 (Kométa 99 Zrt.) üzemek.

Ugyanakkor a Rosszelhoznadzor szigorítja a minőségi ellenőrzést az ezekből az állatfeldolgozó üzemekből az Orosz Föderációba érkező termékeket illetően.

Ezzel egyidőben a Magyarországról az Orosz Föderációba szállított fagyasztott sertéshús (sertéstarja) tételben a tiltott és veszélyes anyagok maradékainak vizsgálata során a laboratóriumi eredményei coli-bacillus jelenlétét mutatták ki. A terméket a HU 6 EK (Pápai Hús Zrt.) számú magyar vállalatnál készítették.

Ezzel kapcsolatosan a Rosszelhoznadzor felkérte az FVM-et, hogy vizsgálat derítse ki a coli-bacillus állati eredetű termékekben fellelhető jelenlétének okát, valamint, hogy történjenek intézkedések annak érdekében, hogy az Orosz Föderációba ne kerüljön kiszállításra olyan állati eredetű termék, amely nem felel meg az Orosz Föderáció követelményeinek és az egyezetett állategészségügyi tanúsítványoknak.

A Rosszelhoznadzor kéri a magyar állategészségügyi hatóságot, hogy adjon tájékoztatást a lefolytatott vizsgálat eredményeiről, valamint a foganatosított intézkedésekről

A magyar üzemek újra engedélyezése mellett a Rosszelhoznadzor két argentin és egy brazil üzemnek is újra adott szállítási engedélyt. Emellett a Rosszelhoznadzor bejelentette, hogy két USA baromfiüzem, egy brazil és egy argentin húsfeldolgozó üzem termékeit ezentúl szigorúbb laboratóriumi kontroll alá veszik. Ugyancsak szigorított ellenőrzéssel jutnak be Oroszországba a belga (egy üzem) és svéd (három üzem) baromfiszállítmányok, a francia (öt üzem), a német (két üzem) és az ausztrál (egy üzem) feldolgozott hústermékek.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

szerda, július 08, 2009

Tovább egyezkedik a Gyulai Húskombinát

Meghirdetik a Herz vagyonelemeit

Elkezdődtek a leépítések a Herz Szalámigyárnál, és a vagyon is hamarosan gazdát cserélhet. Gyulán még mindig nem sikerült dűlőre jutni az MFB hitelről. A tradicionális magyar húsipar agóniája folytatódik.

Nem termel és a kiszállítás is leállt a felszámolás sorsára jutott Herz Szalámigyár Zrt.-nél - tájékoztatta lapunkat Pinka György, a vállalat felszámolója, aki szerint a gyár újraindításra nincs sok remény, annak költségei jelentősek. Ebben a helyzetben kénytelenek voltak a 330 alkalmazottat érintő csoportos létszámleépítést megkezdeni, ami a felszámoló szerint nyár végére befejeződhet.

A nyári hónapokban szeretnék eladásra meghirdetni a gyár vagyonelemeit, a társaság eszközeit és ingatlanait egyben értékesítenék. Érdeklődő akad a patinás cégre. Olyan vevőt szeretnénk találni - tette hozzá Pinka György -, aki biztosan és hosszútávon garantálni tudja a működtetést.
Lényegesen jobb pozícióban van a Gyulai Húskombinát Zrt., ám a helyzete azért nem rendeződött véglegesen. A Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) remélt bankgaranciát ugyanis egyelőre nem kapta meg a vállalat. (A Gyulai abból a 30 milliárdos állami garanciavállalási keretből számít forrásra, amelyet kifejezetten nehéz helyzetbe került élelmiszeripari társaságok számára nyitottak meg.) Az állami fejlesztési bank a vártnál komolyabb feltételeket támasztott, a húsipari cég finanszírozó pénzintézetével pedig még nem tudtak minden kérdésben megegyezni. Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese szerint ha a gyulaiak megfelelő fedezetről tudnak gondoskodni a bankgarancia mögé, és hosszú távú fennmaradásuk is levezethető a programból, akkor vélhetően hozzájuthatnak a hitelhez.

Ruck János, a Békés megyei húsipari cég vezérigazgatója a Népszabadságnak elmondta: bízik abban, hogy egy-két héten belül döntés születik az MFB hitelről. Ettől függetlenül a húskombinát most a szokásos rendben működik, ami döntő részben a tulajdonosi kör forrásátcsoportosításának köszönhető. A piacvezető termékeket két műszakban, míg a húskészítményeket egy műszakban készítik.

A Magyar Fejlesztési Bank az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások éven túli forgóeszközhitel lehetőségeinek bővítésére június elsején, mintegy 30 milliárd forintos programot indított. A hónap végén juthatnak pénzhez az első kérelmezők. A garanciáért a keretösszeg kimerüléséig, illetve 2011 végéig lehet jelentkezni. Aladics Sándor vezérigazgató-helyettes a Népszabadságnak elmondta: a program a forráshiánnyal küszködő hús-, baromfi-, burgonya-, gyümölcs és zöldségfeldolgozók, tejtermék-, malomipari termék-, kenyér és pékáru gyártásával, valamint szőlőbor-előállítással foglalkozó vállalkozások hitelhez jutását segíti. A program módosításáról várhatóan ma születik döntés és ezzel azonnal lehetőséget teremtenek a gyümölcs- és zöldséglé-gyártásban érdekelt cégeknek is, hogy a csatlakozzanak. A bank felmérése szerint a programban részt vevő ágazati körnek 37-40 milliárd forint forgóeszköz hitelre lenne szüksége, ezért 30 milliárdos bankgarancia-programot hirdetnek meg. A 80 százalékos garanciavállalás mellett - amely mögött 90 százalékos állami kezesség áll - így 37,5 milliárd forint forgóeszközhitel felvétele válik lehetővé, ami sokat javíthat a cégek likviditási helyzetén. (Cz. P.)

szerző: Ábrahám Ambrus

forrás: nol.hu

Gyanús röfögés a csomagtartóban

A román határ közelében lévő falvakban megszokott látvány, hogy megjelenik egy román rendszámú, utánfutós Dacia, majd néhány élősertéssel megrakodva távozik. Az állatokat helyi gazdáktól vásárolják, készpénzzel, azonnal fizetnek. Mivel a vámhatár megszűnt, szabadon - de a szabályokat betartva - lehet szállítani az élő állatokat is Romániába.

Keleti szomszédunknál sertéshiány van: az ottani termelés egyelőre nem elegendő az igények kielégítésére. Az állategészségügyi előírásokat sem mindenütt tudják még betartani. Sok helyen működik zugvágóhíd, és az is jellemző, hogy családok vágnak hagyományos módon sertést, a húsát pedig lefagyasztva tárolják. A kiszállításnak pontos szabályai vannak, sokan mégis szabálytalanul próbálkoznak - minden bizonnyal azért, mert papírok nélkül sem teljesen esélytelen a vállalkozás.

Idén az első félévben csak Csongrád megyéből több ezres nagyságrendben szállítottak ki élősertést Romániába szabályos körülmények között - mondta el dr. Farle Csaba, a Csongrád megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának helyettes vezetője. Élősertést telephelyről, vagy gyűjtőállomásról, fülszámmal, állatorvosi bizonyítvánnyal, szállítólevéllel, engedélyezett járművel lehet szabályosan kiszállítani. A nagyobb cégekkel, amelyek több százas nagyságrendben fuvaroznak, nem szokott probléma lenni. Annál több azokkal, akik 2-3, vagy 10-15 sertést visznek az autók csomagtartójában, utánfutóban, furgonban. Ők gyakorta egyetlen előírást sem tartanak be. Mióta Románia is tagja az Európai Uniónak, kihelyezett állategészségügyi ellenőrzés nincs már a határállomáson. Engedély nélkül így sem szabadna egyetlen élőállatot sem kivinni az országból. Előfordul, hogy a közlekedési ellenőrzést végző rendőrök, határőrök értesítik a hatósági állatorvost, ha szabálytalanságot gyanítanak.

Nemcsak a hazai családi gazdaságok, hanem a sertéstartó nagyüzemek is haszonélvezői egyelőre a konjunktúrának. Hajas László, a "Csanádpalota Sertés" Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta: a román vevők nagyon jól tájékozottak az itteni árakról. Megadják a Magyarországon elérhető legmagasabb árat, sok sertést visznek, de a kereslet hektikus. Egyik héten jönnek, vásárolnak, a másikon elmaradnak. A magyar állattartóknak az is számít, hogy a hazai nagyvágóhidak leghamarabb 30 nap után fizetnek, a románok viszont azonnal.

Kovács László, a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt. vezérigazgatója szerint ma jellemzően heti felvásárlási árak vannak, nagyon ritka a hosszútávra elkötelező szerződés. Ha Romániában magasabb az ár, mint itthon, akkor főleg a Kelet-Magyarországon élő sertéstartók oda adják el az élősertést. Ez a magyar húsüzemeket, köztük a Picket is hátrányos helyzetbe hozza. Az is érezhető, hogy a 2006-os takarmányhiány miatt Lengyelországban visszaesett a sertéslétszám - korábban onnan hoztak be félsertést.

A sertésszám visszaesése egész Európára jellemző: az uniós sertéshús elveszíti ázsiai és oroszországi piacai egy részét, mert árban nem versenyképes például az amerikai húsáruval. A nagy dán és német vágóhidak is kapacitás-kihasználási gondokkal küzdenek.

szerző: Tanács István

forrás: nol.hu

Vágóhídkeringő: itthon szlovák disznót vágnak, Romániában magyar sertést

Az utóbbi két hétben visszafogta termelését a Pápai Hús 1913 Kft. pápai üzeme, miután váratlanul nyolc-tíz százalékkal megemelkedett a sertéshús felvásárlási ára - tudtuk meg Politzer Józseftől, a cég ügyvezetőjétől. Ez azt jelenti, hogy átmenetileg nyolcvan százalékos kapacitással működik a gyár, a vágóhídon a megszokott heti öt munkanap helyett csak három-négy napon van sertésvágás. A termelés visszafogását indokolja az is, hogy az elmúlt hetekben csökkent a készáruk értékesítése, nőtt a raktárkészlet.

A hirtelen jött alapanyag-áremelkedésért a cégvezető szerint egyértelműen a román sertéspiacon bekövetkezett változások okolhatók: a hazai tenyésztők egy része az ottani magasabb felvásárlási árakat kihasználva jelenleg a keleti szomszédunknál értékesíti a vágóállatokat. A Pápai Húsnál egyébként az alapanyag nagyobb részét hosszú távú szerződésekkel biztosítják, a feldolgozásra kerülő heti hatezer sertés fele pedig a társaság saját hizlaldáiból származik. Ettől függetlenül a mostani krízishelyzetben a cég az olcsóbb szlovák piacról is vásárol élő állatot.

Politzer József elmondta, a pápai húsfeldolgozó helyzetét nehezíti, hogy a nagyobb üzletláncok - éves keretszerződések alapján - hetente adják le a megrendeléseiket, és így azonnal reagálhatnak az átmeneti áremelkedésekre. Ez történt most is: a velük szerződésben álló 14-15 kereskedelmi lánc közül többen is külföldre kacsingatnak, a hazai árak mérséklődéséig a tőkehús beszerzéseiket a exportból oldják meg.

Szintén váratlan fejleménynek nevezte, hogy két nagyobb üzleti partnerük az elmúlt időszakban összesen 267 millió forintos lejárt határidejű tartozást halmozott fel feléjük, ami a cég számára akár likviditási problémákat is okozhat.

szerző: Cseri Péter

forrás: nol.hu

Keletről kap segítséget a húsipar

A tejesek sorsára juthatnak a sertéstartók

Visszaállított orosz húsexport, hatalmas román sertésfelvásárlások - látszólag prosperál a magyar húsipar, ám az állomány vészesen fogy, a cégek sorra rendülnek meg.

A keleti piacokon születő döntések tartják mozgásban manapság a magyar húsipart. Tegnapi hír szerint Oroszország feloldotta a magyar húsfeldolgozók exportjának ideiglenes korlátozását. Süth Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára elmondta, hogy a döntés a Kométa és a Pick hús-, valamint a Hungerit és a Hollabaromfi baromfifeldolgozót érinti. Az oroszok múlt héten adtak ígéretet arra, hogy a felügyelet napokon belül hivatalosan engedélyezi az export felújítását, amelyet Moszkva közel egy éve léptetett életbe. A szóban forgó cégek termékeiben az - európai uniósnál alacsonyabb - orosz egészségügyi határértéket meghaladó mérgező anyagokat találtak.

A román piac eddig is nyitva állt, sőt, egyre nagyobb részt hasít ki magának a magyar sertésexportból. Rengeteg élősertést visznek Romániába, ahol egy amerikai cég hatalmas feldolgozókat épített. Sákán Antal, a Magyar Sertéstermelők Szövetségének elnöke szerint nem tudni, mennyi disznót visznek ki, "számolatlanul viszik az állatokat". Az év végéig ugyanis minden állat után 70 eurós támogatást kapnak a román gazdák.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke attól tart, a sertéságazat úgy, jár, ahogy a tejesek az olasz vevőkkel. Emlékezetes, hogy a másfél évig az olaszok igen jó, literenkénti 100 forint feletti áron vásárolták a magyar tejet. Erre sok tehenész felmondta a hazai feldolgozókkal a szerződést, hogy Olaszországba vihesse az áruját. Közben a hazai feldolgozók elvesztették a piacaikat, amelyet nem is sikerült visszaszerezniük. Aztán nagyot fordult a világ, az olaszoknak már nincs szükségük a magyar tejre, míg a hazai feldolgozók - piac hiányában - már csak 55 forintot fizetnek a tejért, emiatt tehenészetek mennek tönkre.

A hazai sertéstartást azonban a hirtelen támadt román kereslet sem tudja kihúzni a kátyúból. Az ólakban már csak hárommillió sertés röfög, miközben a nyolcvanas években számuk megközelítette a 9-10 milliót. Egy darabig nem is lesz több sertés - állítja Sákán Antal -, mert a kisebb termelők a magas tartási költségek miatt már régen felhagytak az állattartással, a nagyobbak pedig éppen egy beruházási kampány elején állnak. Az elkövetkező 2-3 évben uniós támogatással építkeznek, erre az időre pedig be kell zárni a telepek egy részét. Növeli a sertéstartók kiadásait, hogy jövedelmet nem termelő, ám a fennmaradás miatt elengedhetetlen környezetvédelmi beruházásokra további százmilliárdokat fordítaniuk. A beruházáshoz 40-75 százalékos uniós támogatás vehető igénybe. Soproni Horváth Lajostól a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szóvivőjétől megtudtuk, hogy mintegy 80 milliárd forintos támogatási igénnyel csaknem ezer telep jelentkezett a trágya elhelyezési gondjai megoldására. A nyertesek eddig 22 milliárd forintot vehettek fel. Egy másik jelentős tétel a korszerűsítés, erre 1100 telepen vállalkoztak és a kért 131 milliárd forintból már 25 milliárdot kézhez kaptak.

Három nagy hullám rendezte át a hazai húságazatot. Két évtizede, a keleti piac elvesztése után a megyei vállalatok közül jó néhány fejezte be termelését, majd a privatizáció ismét átrendezte a vállalati listát. Később koncentrálódtak az üzemek, befektetőként megjelentek a bankok, de a pénzügyi befektetők távozása az ágazatból újabb bezárásokat hozott. Az uniós csatlakozás előtt pedig mintegy hatvan üzem döntött úgy, hogy az EU-s szabályok szerint nem kíván feldolgozással foglalkozni.

A Pick csoport mellett más húsbirodalom kiépítésével is próbálkoztak a magyar piacon a cégek, de ez a Terimpexnek, a Hungarian Capital Fundnak, és a R-KO-N Kft-nek sem sikerült. Jelenleg a prosperáló kisebb feldolgozók mellett a Csányi Sándor bankár kezében lévő Pick csoport és az egykor a Román Gyula tulajdonában lévő Debrecen Hús Csoport új tulajdonosa, a szlovák Penta kockázati tőkebefektetési társaság képviseli a nagyobb feldolgozókat. Román Gyula új vállalkozásba fogott: a Kapuvári Bacon Kft. többségi tulajdonosaként az egykori Ringa kapuvári üzemében új berendezésekkel a jövő héten fejezi be a próbaüzemet. Évi 4000 tonna bacont szándékoznak a hazai, orosz és brit piacra szállítani.

szerző: Czauner Péter

forrás: nol.hu

csütörtök, július 02, 2009

Valami bűzlik Városföldön

Egyre hevesebb indulatokat vált ki a lakosság körében, a Városföldi Agrárgazdasági Zrt. azon terve, mely szerint egy kacsatelepet építenének a már meglévő szarvasmarha és sertéstelep mellé. A helyiek attól tartanak ugyanis, hogy a telep megépülése után fokozódik majd a környezeti szennyezés, és a véleményük szerint egyre nagyobb bűz.

Büdös a helyzet Városföldön. Az évtizedek óta sertés és szarvasmarha tartással foglalkozó vállalatot már korábban is többen támadták, az állati trágya bűze miatt. Most azonban újra fellángoltak az indulatok, mert a Városföldi Agrárgazdasági Zrt, mely majd 100 városföldit foglalkoztat illetve több millió forintnyi iparűzési adót fizet a településnek, az eddigi telepek mellé, egy kacsatelepet szeretne építeni.

A környezetvédelmi hatástanulmány lakossági megbeszélésen vagyunk, lakók egy része attól tart, hogy tovább nő a levegő szennyezettsége, valamint az ezzel járó bűz.

Egy 37000 állományból álló kacsatelepet szeretnének létesíteni tehát a meglévő környezetszennyezés tovább fokozódik ez ellen mi tiltakozunk.” - Gyurász Mária az Élhető Városföldért Egyesülettől.

A tervek szerint ebben az épületben kap majd helyet a kacsatelep. Dr. Vidmann Mihály a Városföldi Agrárgazdasági Zrt vezérigazgatója elmondta, a rendelkezésre álló tanulmányok és felmérések szerint egyáltalán nem nő majd a környezetszennyezés a kacsatalep megépítése következtében, annál is inkább mivel a kacsák trágyája alig növeli majd meg a már meglévő napi ürülékmennyiséget.

A hozzá kapcsolódó tanulmányok ismeretében egyértelműen tudjuk mondani, hogy semmi olyan hatás nem fogja érni a lakosságot, illetve a környezetet ami kedvezőtlen lenne az ő életvitelükre, fontos, hogy ez nem egy nyitott telep lesz.” - Dr. Vidmann Mihály a Városföldi Agrárgazdasági Zrt elnök- vezérigazgatója.

Vagyis mind a szellőztetést mind az ürülékelvezetést egy zárt rendszerben oldják majd meg. A sertéstelep bűzére is van megoldása a vállaltnak, egy hamarosan elkészülő 2.5 milliárd forintból megvalósuló beruházás, mely elkészülte után minden sertés ilyen telepeken kap majd helyet, a modern technológiának köszönhetően pedig a hígtrágya kibocsátás- ami a bűzt is okozza- a felére csökkenhet. Mint megtudtuk az engedélyezések jó ütemben haladnak, így már a következő év első felétől megkezdődhet a kacsatelep építése Városföldön.

szerző: Lantos Csaba

forrás: kecskemetitv.hu

Idén nem lesz gabonarekord Kelet-Európában

A rendkívül száraz márciusi és áprilisi időjárás miatt a tavalyinál kevesebb gabona teremhet idén az Európai Unióban - állítják európai mezőgazdasági elemzők.

A Strategie Grains francia intézet előrejelzése szerint a huszonhét tagállamban összesen 128,9 millió tonna búzát takaríthatnak be 2009-ben, 1,7 millió tonnával - nyolc százalékkal - kevesebbet, mint tavaly. Az egész kontinensen 289,7 millió tonna gabonatermés várható, 4,5 millióval kevesebb az előzőleg prognosztizáltnál.

Ugyan a május eleji esők némi reményt hoztak, a legnagyobb kelet-európai búzatermelő, Lengyelország legalább ötszázalékos visszaesést valószínűsít, így náluk 26,3-26,6 millió tonna gabona várható. Csehország idén átlagos, vagyis hétmillió tonna körüli betakarításban reménykedik, szemben a tavalyi 8,43 millió tonnával, Szlovákiában ennél borúlátóbbak a gazdák, hiszen a mezőgazdaság központjának számító északi területeken az eső elmaradása akár 40 százalékkal is kisebb termést eredményezhet, s ezt az aggályt osztja a pozsonyi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kamara is.

Románia gabonatermő területének eddig az egyhetedét érintette a fagy és a szárazság, a várható aszály pedig az ez évre várt hétmillió tonna búzatermést akár meg is felezheti - tájékoztatott május végén Ilie Sarbu román mezőgazdasági miniszter. Júniusra az év elején még a mezőgazdaság szempontjából rekordévet valószínűsítő Bulgária is módosította prognózisát: az ágazat képviselői szerint a tavalyi 4,5 millióról idén 4 millió tonna alá is eshet a betakarított gabona mennyisége, a gabonatermesztők szövetségének véleménye szerint pedig még az átlagot sem fogja megközelíteni az idei év, és hektáronként mindössze 3,2 tonna termés várható.

A szárazság következtében Magyarországon 30 százalékkal csökkenhet a gabonatermés - becsülik a szakértők -, búzából mintegy 3,5-4 millió tonna termés várható, szemben a tavalyi 5,6 millió tonnával.

forrás: napi.hu